9 Abban az esetben, ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban történő gyermektartásdíj megállapítása esetén a közvetlen felhívást tartalmazó ítéletét megküldi a munkáltatónak, és az így elrendelt végrehajtás megszüntetését kérik, a per lefolytatására az egységesen követett bírói gyakorlat szerint az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. 10 A felszámolás alatt álló végrehajtást kérő ellen indított végrehajtás megszüntetésére irányuló eljárás nem minősül a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) 38.. (3) bekezdése értelmében a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelésnek, ezért erre az eljárásra a Pp. végrehajtási perekre irányadó rendelkezései vonatkoznak, azaz nem alkalmazható a Pp. (1) bekezdésének b) pontja. 11 Abban az esetben, ha egyetemlegesen kötelezett adósok indítanak pert végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt, az egyetemlegesség nem jut szerephez: illetékesség hiánya miatt elkülönítésnek és áttételnek van helye.
Ha a jogerős ítélet állapítja meg a végrehajtó díját a perben közölt díjfelszámítás alapján, ez ellen a Vht. -ban szabályozott jogorvoslatnak nyilvánvalóan nem lehet helye, hiszen a jogerős ítélet mindenkit köt, így a végrehajtót is. Ez az oka annak, hogy a Pp. (6) bekezdése alapján a bíróság végrehajtási költségekre vonatkozó rendelkezése ellen a végrehajtó is fellebbezéssel élhet. Ezen álláspont szerint tehát a végrehajtás megszüntetése iránt indított per esetén a bíróság dönt arról, hogy ki viseli a végrehajtási költségeket, amennyiben a végrehajtás megszüntetéséről rendelkezik, és ilyen esetekben díjjegyzék kiállítására, azaz a végrehajtási eljárásban történő végrehajtói
4. 6. A kereseti kérelem jogalapja A korábbi törvény külön nem rögzítette a végrehajtási perek szabályainál a határozott kereseti kérelem részeit, de annak tartalmát illetően korábban is követelmény volt annak megjelölése, hogy az elrendelt végrehajtási eljárást a bíróság szüntesse meg, avagy korlátozza. Az új törvény a felperes kötelezettségeként írja elő a keresetlevél tartalmi megjelölését érintően, hogy melyik ellene folyamatban lévő végrehajtás megszüntetését kéri, illetőleg korlátozás esetén azt is, hogy milyen összegre vagy mely meghatározott cselekményre kéri korlátozni a végrehajtást. A felek általában megszüntetési pert indítottak 2018. január 1-je előtt, amelynek alapjául szolgáló tipikus felperesi hivatkozás a teljesítés, a követelés elévülése és a beszámítás volt. Sokszor hivatkoztak arra is, hogy a végrehajtó nem járt el jogszerűen, mulasztott a foganatosítás során, ez azonban nem adhatott alapot a végrehajtás megszüntetésére, ebben az esetben végrehajtási kifogást kellett benyújtani és nem pert indítani.
szerinti eljárás lefolytatása, s ez okból a keresetlevél nem utasítható el idézés kibocsátása nélkül. 4 Itt kell megemlíteni ugyanakkor, hogy ha a végrehajtási eljárás már nincs folyamatban, mert az adós teljesítése vagy a követelés összegének az adóson történt behajtása folytán befejeződött, a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per indítása fogalmilag kizárt. Noha a Pp. -a nem ír elő kifejezett időbeli korlátozást arra vonatkozóan, hogy meddig nyújtható be a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti kereset, a per megindításának korlátot szab egyrészt a perindításra feljogosított adósi pozíció megszűnése, másrészt a kereset célja, amely a folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetésének vagy korlátozásának a kieszközlése lenne. 5 1. A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek jogi természete A végrehajtási perek nem minősülnek vagyonjogi pernek, ugyanis a vagyonjogi perben egy adott igényről, míg a végrehajtási perben a már elbírált igény alapján elrendelt végrehajtásról, a végrehajtással kapcsolatos körülményekről dönt a bíróság.
A régi Pp. § a) pontját illető változtatást tehát a jogalkalmazásban jelentkező nehezen megoldható problémák idézték elő, ugyanis a korábbi szabályok alapján nem volt kizárt, hogy az adós a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per mellett, azzal párhuzamosan egy, a végrehajtandó követelés forrásául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy létre nem jöttének a megállapítását célzó pert is megindítson. Ehhez képest a törvény újítása nem vesz el jogot az adóstól, hiszen lehetősége van az általános eljárási szabályok szerint a követelés érvényes létre nem jöttére alapított per megindítására, kérve abban a sérelmezett jogviszony anyagi jog szabályai szerinti rendezését azokban az esetekben, ahol a végrehajtás elrendelését nem előzte meg a követelés érvényes fennállásának az érdemi elbírálása. E perben a végrehajtás a hatályos törvény szerint felfüggeszthető és amennyiben a per eredménye szerint a végrehajtást meg kellene szüntetni vagy azt korlátozni kellene, de annak nincs a peres eljárásban alapja, akkor még lehetősége van a végrehajtást foganatosító bíróságnak a jogerős határozatnak megfelelően a végrehajtást megszüntetnie vagy korlátoznia nemperes eljárásban.
Ez a jogszabályhely az utóbb bekövetkezett tényre alapítottan engedte meg a végrehajtás megszüntetési/korlátozási per megindítását, aminek az volt a magyarázata, hogy a végrehajtási lap kiállítását megelőzte a bíróság vagy a közjegyző előtt lefolytatott, megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárás, amelynek során a feleknek lehetőségük volt a saját ténybeli és jogi álláspontjuk előadására. A perindítás alapjául szolgáló tények a következőek lehettek: a teljesítés, a teljesítés lehetetlenülése, a beszámítás, az elévülés és a feleknek a végrehajtandó határozatban foglaltaktól eltérő megállapodása. A végrehajtási lappal elrendelt végrehajtástól eltérő volt a helyzet a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal vagy vele egy tekintet alá eső végrehajtandó okirattal indult ún. "tágabb körű" végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perekben, amelynek szabályait a régi Pp. 369. §-a[16] rögzítette. Az elnevezés arra utalt, hogy a fenti perekben szélesebb körű volt a felperes általi bizonyítás lehetősége, hiszen adósként akkor indíthatta meg a peres eljárást miután a végrehajtás elrendelésre került.
(1) bekezdés c) pontjára hivatkozással, hanem a perben érdemben kell dönteni, és legfeljebb a perköltség viselés körében lehet levonni annak következményét, hogy az adós nem a nemperes eljárás lefolytatását kérte, a fél ugyanis perköltségként a jóhiszemű eljárással és a célszerű pervitellel kapcsolatos perköltségekre tarthat 1 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht. ) 2 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp. ) 3 Összefoglaló, A végrehajtás megszüntetési és korlátozási perek - A végrehajtási igényperek, A Magyar Bíróképző Akadémián 2009. január 19-21. között megrendezett szeminárium anyaga alapján írták: Drexlerné dr. Karcub Edit, Fónyiné dr. Kazareczki Andrea, dr. Szabó Mária, szerk. : Darákné dr. Nagy Szilvia, dr. Szabó Mária 12. o. csak igényt pernyertessége esetén is. A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2013. május 8-10-ei tanácskozásán is akként foglaltak állást, hogy a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti pernek nem előfeltétele a Vht.
Problémát jelent a gyakorlatban, hogy ki ellen kell megindítani a végrehajtás megszüntetése iránti pert, ha a gazdasági társaság végrehajtást kérő a keresetlevél benyújtását megelőzően jogutód nélkül megszűnt. Mivel ilyen esetben a per megindításakor az alperes nem rendelkezik perbeli jogképességgel, a keresetlevelet a Pp. (1) bekezdésének e) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, azonban a végzésben ki lehet oktatni a felet, hogy a Vht. 9. -án keresztül érvényesülő Pp. 111. (7) bekezdése szerint a nem peres eljárás keretében a végrehajtás megszüntetése céljából ügygondnok kirendelését kérheti. 17 A hitelezői igények kielégítése nélküli felszámolási eljárást követően megszűnt gazdasági társaság esetében a követelés a hitelezőket illette volna, ha azt a felszámolási eljárásban érvényesítették volna, tehát ilyen esetben a Cstv. 56. (2) bekezdése értelmében, a záró végzésben foglalt engedményezés folytán, a hitelezők, mint jogutódok perelhetők. 18 Problémaként merült fel a gyakorlatban, hogy ki ellen kell megindítani a pert, ha olyan régen született magánszemély javára van végrehajtási jog bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, akiről tudni lehet, hogy elvileg már nem élhet.
A fentiek elkerülése érdekében a jogszabályok maradéktalan betartása mellett a jogalkalmazók részéről az egységességre kell törekedni a döntések meghozatalakor, amely tekintetben az utóbbi években jelentős fejlődés figyelhető meg a feldolgozott perek vonatkozásában. Még hosszú út áll mind a jogalkalmazók, mind a felek előtt egy dinamikusan működő, gyors lefolyású eljárási rend kialakításának elérése érdekében, de a hatályos eljárási kódex jogszabályszerű alkalmazásával minden adott e cél eléréséhez a bíróságok, a végrehajtók és az egyéb hatóságok, valamint a felek részére. Ehhez segítségként hozzá fog járulni az elkövetkező években kialakulóban levő, új szemléletmódot követelő bírói gyakorlat is, amelynek következményeként reményeim szerint egy hatékony, gyors, pártatlan, tisztességes igazságszolgáltatási rend fog megszilárdulni a jövőben is. Sebő I., bíró, Budakörnyéki Járásbíróság
törvény (a továbbiakban: régi Pp. ) negyedik részében, a különleges eljárások között, a XXV. Fejezetben szabályozta a végrehajtási pereket. Ezek dogmatikailag a peres eljárások közé tartoztak, azonban felfoghatók voltak végrehajtási jogorvoslatként is2. Ehhez képest a 2018. január 1. napján hatályba lépett, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp. ) – melynek rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni – hetedik része, a különleges eljárások között, a XL. Fejezetben szabályozza a végrehajtási pereket. A végrehajtási perek közös sajátosságai A végrehajtási perek a végrehajtási eljárás során bekövetkezett jogsérelmek orvoslását biztosítják, amelyekben a vita tárgya olyan polgári eljárásjogi vagy anyagi jogi kérdés, amely a nemperes eljárás kereteit meghaladja, így e perekben egy magasabb "jogi fórum" (a bíró) a felek személyes meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után kontradiktórius eljárás keretein belül bírálja el a jogvitát.