A fő kérdés maradt: ↑ Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
A lakás sarkaiban, ablakok mellett a téli hónapokban előbukkanó sötét folt nem csak esztétikai kérdés. A penészgombák jelenléte a levegő minőségét is befolyásolja, ami különösen lényeges ezekben a hónapokban, amikor több időt töltünk zárt térben. Egyes gombafajok allergiás, asztmás betegséget is kiválthatnak, de visszatérő légúti fertőzéseket is okozhatnak. Tipikus helyek, ahol penész megjelenhet A pincében, a padláson, a fürdőszobában a mosdók alatt, csapok körül vagy az ablakkeretek környékén, a sarkokban, a szekrények, falvédők mögötti területen gyakran jelenik meg penész. A sötét és a nedvesség, a "túl jól" szigetelt lakások magas páratartalma miatt ez a probléma egyre több családot érint – hívja fel a figyelmet Prof. Nékám Kristóf allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa, a Magyar Allergia Szövetség elnöke. A lakás levegőjének magas penészgomba koncentrációja asztmát, allergiát okozhat, de a meglévő betegséget is súlyosbíthatja. Emellett szem-, fül-, bőr- és légúti tünetek is jelentkezhetnek.
Nem csak a régi, elhanyagolt lakásokban ütheti fel a fejét a penész a falon. Ezek a nedves, szürke foltok az új épületekben is megjelenhetnek. Sokszor láthatatlanul élünk velük együtt, mert a szekrény mögött vagy a vízcsövek mellett bújnak meg. A penész megjelenése több dolgot is jelezhet számunkra. Kialakulása függ a levegő nedvességtartalmától és az épület szigetelésétől is. Mivel az egészségünk szempontjából nem előnyös penészes környezetben élnünk, igyekezzünk megszabadulni tőle. Elégtelen vagy épp túl jó szigetelés A penész a régi és az új lakásokban két különböző okból szokott megtelepedni. A régi épületekben a szigetelés általában nem megfelelő. Az alap nélkül épült házak lábazata folyamatosan vizes. Sok esetben, ha szigeteltek is a homlokzatok, mégis hidegebbek a falak a szobahőmérsékletnél. Ez pedig a penész melegágya. Az új lakásokban épp ellenkezőleg, túl jól szigetelnek a falak, a nyílászárók. A levegő cseréje nem történik meg, így a pára megreked a helyiségekben. Ez pedig ugyancsak kedvező feltételeket biztosít a penészgombáknak.
Azt mondod 180 m3 átalány... tehát évente 2160 m3 gáz. Fürdés főzésre elmehet 400 m3, tehát fűtésre úgy 1760 m3. Nagyjából átlagos, de messze van egy jó házhoz képest. Aha jó lesz a szigetelés 1100 1200 -ra is lemehet a fogyasztás. "Sokan már azt vizionálják, hogy fűtésszámlánk sem lesz, de nehezen hiszem el. " én sem ez a szigetelés nem semmi, de pl. egy passzívházhoz képest még igencsak gyenge. Viszont a penész ha jól csinálják mindenhol eltűnik., hogy megtérül -e a befektetés olyan formában, hogy nem kell penészben élnünk? Nem lesz penész... igaz a hőhidak csak megmaradnak, de majd mindenütt a belső falhőmérséklet a harmatpont felett lesz. 4515 Érdekeljen a miért, mert csak úgy tudsz ellene tenni. A penész különben sem egészséges dolog... Szóval a lényeg, hogy ha a szaki is kiment (remélem hőkamerázott), akkor magad is láthattad, hogy milyen hőmérsékleti felületek vannak. A B30 fal külső falként qrvára karcsú, már nem tömör km- tégla, de még nem 38N+F. A lényeg, hogy a fal felületi hőmérséklete harmatpont alatti, így a levegő páratartalma kicsapódik rajta és kialakul a penész.
A szellőztetés csökkenti a levegő páratartalmátA penész ellen a legjobb védekezés a rendszeres, elegendő mértékű szellőztetés. Az elhasználódott meleg levegővel nedvesség is eltávozik a helyiségből, és helyette hűvösebb, száraz levegő kerül a belső térbe. Itt a következő dolog van érvényben: Minél nagyobb a hőmérsékletbeli különbség a belső és a külső levegő között, annál intenzívebb a levegő szellőztessünk? A legjobb eredményt úgy érhetjük el, ha "kereszthuzatot" alakítunk ki, vagyis, lehetőleg az egymással szemben elhelyezkedő ablakokat nyitjuk ki, és huzatot hozunk létre. Nagyon fontos, hogy az ablakokat teljesen kinyissa, ne csak bukóra nyissa. Ideális esetben naponta háromszor-négyszer intenzíven szellőztetünk. Az évszaktól függ, hogy mennyi ideig tartson a szellőztetés. A téli hónapokban nagyjából 5 perc elegendő, ősszel és tavasszal körülbelül 10 - 15 percre van szükség, a meleg nyári hónapokban pedig akár 30 percre is szükség lehet. Légnedvességmérő segítségével pontosan megállapíthatja, mennyire nedves a levegő a helyiségekben.
A Hardware Online szenzor nevű eszköze a számítógéphez csatlakoztatva folyamatosan méri a hőmérsékletet, páratartalmat és ezekből kiszámítja a harmatpont értékét is. A program által kirajzolt grafikonról könnyedén leolvasható, hogy mikor kritikus a páratartalom mértéke és így tudomást szerezhetünk még időben arról, hogy mikor alkalmas a környezet a penész kialakulására. Ekkor azonban még van idő a beavatkozásra, és így elkerülhetjük a penészt. Páratartalom-mérő és harmatpont meghatározó eszköz forrás