Érdekel a XV. kerület közlekedéstörténete? Más bejegyzéseket is elolvasnál? Nézd át mik jelentek meg a blogon ebben a témában!
Látszik a 91-es villamos is, ami első pillantásra úgy tűnhet újpesti járat volt, de az írt le egy hurkot Istvántelken, tehát az ott élők számára fontos kapocs volt. Egyébként ez kapta később a 14-es számot, és - útvonalát jelentősen átrajzolva - ma Káposztásmegyerre jár. Látható egy egész korrekt vasúti hálózat is, három állomással: Rákospalota-Újpest, a ma Istvántelek, akkor: Rákospalota-főműhely, és a körvasúton található Pestújhely megállókkal, melyet a '90-es években földig romboltak, és épp mostanában akarnak újra felépíteni. 1956-os vonalhálózati térkép (forrás: Király Elemér (szerk. ): Budapesti útmutató 1956) 1956-ban járunk (fent), az adatok azonban az 1955. december 31-i állapotokat tükrözik. A térkép meglehetősen elnagyolt, utcákat nem is rajzoltak rá, csak a járatok ágas-bogas útvonala olvasható le róla. Láthatóan bővült a vonalhálózat: míg korábban évtizedekig két busz és három villamosvonal érintette Rákospalotát és Pestújhelyet, itt már Budapest XV. kerületeként a 24-es és 25-ös buszokon kívül jár a 47-es, ami a Kozák teret kötötte össze az újpesti (pardon: IV.
Ezen a lóvasúti vonalon járt egyébként az első villamos is 1896-tól. Kogutowicz Manó 1908-as Budapest térképe (forrás: Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság térképtára) Az első térkép (fent) 1908-as. Ekkor még nem létezett Pestújhely, Rákospalota kültelki városrésze volt a Széchenyi-telep. Látható a térképen az is, hogy Újfalu nőttön nő, ebben az időben már jelentős népesség lakott itt. A tömegközlekedést azonban - a vasúton kívül - csak három villamosvonal jelentette: kettő Ófalura szállította az utakat Újpest felől, egy pedig be se jött a településre, az Erzsébet királyné útja végén, az Öv utcánál megállt. A villamosoknak 1908-ban még nem volt számjelzésük, de a két ófalui villamosjárat nagyjából megfelel a későbbi 10-es és 12-es, az Öv utcai pedig a 67-es villamosoknak. Bár a térkép nem mutatja, de 1901-ben megnyílt, tehát ekkor már fogadott utasokat a ma Istvántelekként ismert, akkoriban még Palota-Újfalunak nevezett vasúti megálló. Ekkor buszjáratok még nem voltak, a település tömegközlekedését elsősorban a vasút és a három villamosjárat jelentette.
Fővárosi helyiérdekű vasúti térkép 1930-ból (forrás: Bicskei Jenő, Pesti Hírlap / Wikipédia) A következő térkép (fent) a főváros helyiérdekű vasútvonalainak 1930-as hálózatát mutatja. Láthatóan nem csak a kerülethez kötődik, hanem egész Budapesthez, és olyan, ma már részben elfeledett HÉV-vonalak is láthatók rajta, mint a törökbálinti, nagytétényi vagy a Pesterzsébet-csepeli. Ami minket illet, hát bizony jól lemaradt a térképről Pestújhely, és lemaradt a Vác-Budapest-gödöllői (VBG) HÉV is, mely ugyan nem érintette a fővárost (ezért nincs rajta), de Rákospalotát annál inká Palotára két helyiérdekű is járt, igaz, ebből csak az egyik volt nagyvasúti - a VBG -, a másik helyiérdekű villamosként kötötte össze Palotát, Pestújhelyet, Rákosszentmihályt és Sashalmot Budapesttel. Rákospalota és Pestújhely térképe 1941-ből (forrás: Budapest Főváros Levéltára / Hungaricana) A következő térképünk (fent) 1941-ből való, és már egész tisztes tömegközlekedési hálózat mutatkozik rajta. Az 1929-ben indult 24-es és 25-ös buszok (ma: 124-es és 25-ös) akkori útvonala is leolvasható, de látszik az 55-ös és 90-es (ez utóbbi lett később a 12-es) villamos, és az 1912-ben indult Pestújhely-rákosszentmihályi HÉV is.