A kistérség turisztikai fejlesztéseinek középpontjában a gyógy-, a vízi-, a kerékpáros turizmusfejlesztések, valamint a szálláshelybővítést célzó elképzelések szerepelnek. Az egészségturisztikai szolgáltatásokra vonatkozó fő javaslat: Flexum-Termál Gyógyfürdő és Uszoda fejlesztése az egészségügyi és turisztikai szempontok összehangolt érvényesítésével. A vízi turizmust erősítő tervek a hajókikötő és kiszolgáló létesítményeinek építése Ásványrárón, a lébényi Forrás-tavak rendbehozatala (tókotrás, szabadidő park kialakítása, állatvilág természetes környezetének megújítása, horgászati lehetőségek fejlesztése, csónakázási, fürdési lehetőségek kialakítása), valamint a horgász–vízi turizmus központ kialakítása Mosonszolnokon. Levél, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Bezenye, Rajka, Ásványráró, Jánossomorja és Mosonszolnok polgármesterei szorgalmazták a belterületi és más településekkel összekötő kerékpárutak kiépítését, amelyektől a települések turisztikai vonzerejének erősödését várják. Mosonmagyaróvár, Bezenye, Mosonszolnok és Rajka csatlakozni szeretne az Euro Velo kerékpárúthoz, ami a schengeni határok megszűnésével nagyobb turistaforgalmat jelentene számukra.
pontban foglalt esetekben), ha régészeti tanulmány még nem készült, a KÖtv. 20/A. (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megje- 125 lenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. rendelet (a továbbiakban Korm. r. ) 2. (1) a. ) értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. -a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértékének figyelembe vételével.
Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás, szeizmicitás... 18 1. 4. A terület földtani viszonyai... 27 1. 5. A terület vízföldtani viszonyai... 35 1. 6. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapot, geotermikus viszonyok... 43 1. A vízgyűjtő-gazdálkodás (MFGI, NeKI)... 46 1. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek... A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások... 49 1. Határmenti víztestek... 60 1. Monitoring rendszer... Mennyiségi és minőségi állapotértékelés... 62 1. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (MFGI, MBFH)... 67 1. A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása... Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok... 68 1. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH)... 70 2.
A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncessziós tevékenység első lépcsője a kutatás, a második a termelő és visszasajtoló kutak lemélyítése, vizsgálata, a kiszolgáló épületek megépítése és működtetése, a harmadik lépcső a felhagyás, amikor a működtetést követően, a projekt befejezése után az eredeti környezet helyreállítása (rehabilitáció) következik. A tevékenységgel járó tényleges kockázati tényezőket csak a technológiai folyamat pontos ismeretében lehet megállapítani. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok (MFGI) Geotermikus energia alatt a jogszabály megfogalmazásában a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energiát értjük (2009/28/EK (2009. 23. ) irányelv). A meghatározó hazai jogszabály, a Bányatörvény (Bt. 1993. Törvény 49. )
Külső hőbevezetésű hőerőgép, általában dugatytyús-forgattyús mechanizmussal. Adott mennyiségű gázt melegítünk, illetve hűtünk le a gép belsejében. a hőforrása a motoron kívüli hő. A hőátadási folyamat lehetővé teszi, hogy az összes hőerőgép közül a legjobb hatásfokot nyújtsa: hatásfoka megközelítheti annak az ideális Carnot-körfolyamatnak a hatásfokát, mely az alkalmazott szerkezeti anyagoknál gyakorlatilag elérhető. 19 Emlékező ötvözetek: kis hőmérséklet különbségek hatására mechanikai mozgás jön létre az emlékező ötvözetekben. 20 Seebeck-effektus: két különböző fémhuzal összehegesztésével létrehozott áramkörben az egyik hegesztési pontot melegítve, a másikat pedig hűtve nagyon kis feszültségű, de nagy áramerősségű áram folyik a rendszerben. A rendszer hővesztesége nagy, így legfeljebb kisebb, helyi áramtermelésre használható gazdaságosan. Nagy erővel folyik olyan ötvözetek kifejlesztése, melyek alkalmazásával a Seebeck-effektuson alapuló rendszerek jobb hatásfokkal működtethetők lehetnek majd a jövőben (BÁLINT et al.
194 Relatíve kevesebb pénz (1000 e Ft-nál kevesebb) jutott a Komáromi, az Esztergomi (378 e Ft), a Szentendrei, a Dunakeszi (184 e Ft), az Ercsi, az Adonyi, és a Dunaújvárosi kistérségekbe. 195 V. TURISZTIKAI VONATKOZÁSÚ KISTÉRSÉGI PROJEKTJAVASLATOK A 20072008 ÉVEKRE A 2007-13 programidőszakra, a 2007-2008 évekre vonatkozó kistérségi cselekvési tervek feldolgozását az alábbi ábra tartalmazza. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) kistérségi cselekvési tervek (KCST) és projekt javaslatok összeállítását (2007-2008) kérte a kistérségektől a programozási/tervezési rendszerhez való illeszkedés, a forrásfelvevő képesség javítása és az elérhető források megszerzési esélyeinek fokozása érdekében. A 2007. késő tavaszán beadott KCST-k feldolgozásának tapasztalatai azt mutatták, hogy a leadott anyagok – elsősorban egységes tematika és módszertan hiányában, valamint a rövid határidők és a projektgazdák által közölt hiányos információk miatt – részletes tervdokumentumoknak nem tekinthetők.
Ez a folyamat a jelenlegi és távlati mederfenntartó vízhozamok mellett vélhetően nem fordítható meg (sőt az érdességi viszonyok további romlása várható). Ez a hullámtéri növényzet fejlődésével együtt az árvízi vízjárási tartományban is kockázatot jelent. A meder területe az elterelést megelőző állapothoz képest 410 ha-ral csökkent, amely 33%-ot tesz ki. A Szigetközi ágrendszerek 1992 óta ellenőrzött mederváltozásában túlnyomóan a töltődés volt az uralkodó medermorfológiai folyamat. (Rákóczi László – Sass Jenő (2005): Morfológiai változások, üledékviszonyok, hordalékjárás. Mosonmagyaróvár. ) Különlegesen érzékeny felszín alatti vizek találhatók a Rába-Ráca mentén, a Tatai karszt területeken és a Duna mentén Visegrádtól délre. Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek találhatóak az alsó-szigetközi területeken, a Tata környéki karsztterületeken, Budapest és Budaörs területén és az Alsó-Duna szakaszon. Érzékeny kategóriába tartoznak a Komáromi kistérség, a Börzsöny, Visegrádi-hegység és a Homokhátság érintett területeinek felszín alatti vizei.