századról. Nagy segítség azonban az, hogy a török alól visszafoglalt országrész egészét az 1690-es években alaposan felmérték és ezek a konskripciók is megmaradtak. Így ezekből a XVI-XVII. századi hódoltsági területek történetének fő ívét meg lehet rajzolni. A fordulópontokat még a kisebb települések esetében is megtalálhatjuk. Szólád a török hódoltság korában Szólád osztott birtokú település volt a török hódítás előtt. Az 1536. évi dikális adóösszeírásban 7 adózó portát írtak össze, amelyek közül 4 a gordovai Fánchyaké (3 Fánchy Jánosé 1 Fánchy Péteré), 2 a székesfehérvári őrkanonoke és egy pedig Pekry Lajosé volt. A korabeli adókivetés szabályait pontosan nem ismerjük. Részünkről azt sem tartjuk kizártnak, hogy a lakosságnak csak a felét tették ki azok a családok, akik az évi adót meg tudták fizetni. Ha az 1557-től fennmaradt hasonló összeírás adatait nem kezeljük kellő kritikával, ahol már Szóládon csak két porta volt (Fánchy János és Fánchy György birtokában) arra következtethetnénk, hogy Szólád elpusztult.
Nem találtunk eddig utalást arra, hogy azt később más birtokosoktól vissza akarták volna perelni. Pekry Lajos politikai pártállása miatt, (Habsburg Ferdinánd ország-részében lelkes Szapolyai - hívő volt, ) veszítette el somogyi birtokait. Még az 1545. évi országgyűlésen a rendek kérték Ferdinánd királyt, hogy Pekry Lajosnak - "aki felajánlotta magát, hogy Őfelsége hu és engedelmes alattvalója marad" - adja vissza Likava várát. A rendek azonban Ferdinánd királyt nem tudták Pekry Lajossal szemben megbékíteni, mert leiratában azt írta, hogy "dolgainak elvégeztével [erre] vissza fog térni, erről a kérdésről hasonlóképp meg fog emlékezni. " Erre azonban később nem került sor. A gordovai Fanchyaknak 1536-ban 4 portájuk volt. Birtokjogukat a későbbiekben is megőrizték. Lehetséges, hogy a gordovai Fanchy család férfiágon Fanchy Imrével 1577-ben kihalt. Az ő birtokjogukat szerezhette meg Zichy Rafael, akit 1583-ban a falu egyedüli birtokosaként jegyeztek fel. Nem tudjuk, hogy mennyi ideig volt Szólád Zichy birtok és azt sem, miként került át 1626-ra telekesi Török János kezébe Ezt követően tett lépéseket Sankó Miklós arra, hogy megszerezze több somogyi falva mellé Szóládot is.
Az oszmán Hungary - vagy török hódoltság (a magyar: Török hódoltság) történetírás magyar - utal arra az időszakra, amely alatt a dél-keleti részén, a történelmi Magyarország, amely mintegy egyharmada a területet elfoglalta a török birodalom között 1541-ben, hogy 1699-ben (1718 a Bánát régió). Történelem A pécsi templom eredetileg mecset volt. A XVI. Században az Oszmán Birodalom hatalma fokozatosan növekszik a Balkán meghódításakor, míg a magyarok a parasztlázadások miatt gyengülnek. II. Lajos uralkodása alatt (1506-1526) belső konfliktusok megosztották a nemességet. Diplomáciai sértés miatt felháborodott, Nagy Szulejmán (1520 - 1566) 1521-ben megtámadta Belgrádot. Ebben a lendületben nem habozott megtámadni a gyenge magyar királyságot, és súlyos vereséget okozott neki a mohácsi csatában (1526). Miután Buda 1541-ben elfoglalta az oszmánokat, Magyarország északi és nyugati része a Habsburgokat szuverénként ismeri el, míg az ország közepe és déli része a szultán fennhatósága alá tartozik.
Pásztorkodó életformájuk a későbbiekben hatással volt a somogyi paraszti közösségek életforma váltására. Birtokosok A török hódítást követően a magyar települések török javadalombirtokok lettek. Megfelelő felhatalmazás fejében egy-egy katona vagy egy olyan személy, aki az adminisztrációban dolgozott, kapott jogot arra, hogy a tahrir defterekben megjelölt összegű járadékot beszedje. Ebből biztosította a kincstár az illető fizetését. Szóládnak 1546 óta voltak török javadalombirtokosai. Közülük sajnos név szerint csak párat ismerünk. 1570-ben Isza koppányi aga 22. 250 akcse értékű zeámet (ti. nagyobb, 20 akcse feletti tímárbirtok) birtokához tartozott. A koppányi vár agája volt, aki Szóládon kívül még 13 település járadékát bírta. Alsó-Kékese, Felső-Kékese és Nezde is ehhez a zeámethez tartoztak. Ugyancsak őt illette meg a kutiak, kériek és kiskériek járadéka. Nem kétséges, hogy Isza aga az előbbi helységekben be tudta hajtani az őt megillető jövedelmet. Helyzete azonban a zeámetéhez tartozó többi falu esetében nem lehetett könnyű, mivel azok Kanizsa környékére estek.
Megjegyzések és hivatkozások ↑ (in) Paul Fregosi, dzsihád nyugaton: muszlim hódítások a 7. és 21. század között, rész. VII: "Szárazon és tengeren". NY: Prometheus Books (1998). ↑ a b c és d Interjú Fodor Pállal: "Magyarország a törökökkel szemben", La Nouvelle Revue d'histoire, 2016. november-december 87. szám, p. 36-38. ↑ Christian Combaz, " Migránsválság: Magyarország egy kis története ",, 2015. szeptember 17. Bibliográfia Édouard Sayous, A magyarok általános története, Budapest / Párizs, Alcan, 1900 [ online olvasható]; kiadja újra a British Library, Historical Print Editions, 2012 ( ISBN 978-1249017387) Albert Lefaivre, A magyarok az oszmán uralom alatt Magyarországon (1526-1722), 1. és 2. kötet. Perrin et Cie, Párizs, 1902. Székely György, Magyarország és az oszmán uralom: XV e -XVII. Század, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1975.