Forrás: 2021. 03. 15. 12:23 A március 15-i forradalom ikonikus helyszíneire látogatott el Bagi Iván Aranyosi Péterrel, ahol felidézték, az 1848. március 15-i eseményeket. Kiderült, nem biztos, hogy minden úgy zajlott, ahogy azt a történelemkönyvekből megtanultuk. A New Wave Media Group megbízásából Bagi Iván és Aranyosi Péter együtt idézte fel, hogyan is zajlott a március 15-i forradalom. A videóból kiderül, hogy Petőfi például nem szavalta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum előtt, mert azt már korábban négyszer is megtette, és Táncsics Mihály sem volt jelen a Nemzeti Színháznál, amikor a nép mindenáron látni akarta őt, ezért egy színész arcát elmaszkírozták, aki kiállt a tömeg elé. A humoros összefoglaló egyszerre árnyalja a korabeli események mai emlékézetét és szórakoztatja a jól tájékozottakat is.
"Oh, mennyire szeretem e várost! már negyedszer vagyok itt, s egyre jobban tetszik. Ezek a vén házak olyan barátságosan köszöntik az érkezőt, mint valami kedélyes öregurak. Azt ohajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföld rónáin, a Tisza és a Duna között. Vigyék ki holttestemet messze, messze a világ zajától s a puszták közepén temessenek el, hol sírhalmam, bármily alacsony lenne is, a legmagasabb domb lesz a végtelen láthatáron, melyet senki meg nem látogat, csak a bujdosó parlag-kóró, a nyári délibáb és az ősz vándormadarai. De ha nem az alföldön halok meg, ha hegyek között kell meghalnom: ugy leginkább ohajtom, hogy itt temessenek el Nagy-Bánya regényes völgyében. "(Úti levelek - 1847) Zelestye (Poiana Codrului) -? "Pünkösd első napját Zelestyén töltöttem, az üveghutában, mit még sohasem láttam, s így rám nézve igen érdekes volt. Láttál-e már üveget fújni? barátom, azoknak az embereknek ez olyan könnyen megy, mint nekem a versírás; az ördög gondolta volna. Azt tudtam, hogy minden üvegnél egy-egy tüdő szakad meg, hát pedig dehogy.
1848. március 15. A dátum magáért beszél. Magyarországon mindenki tudja mit jelent e dátum, és miért fontos a nemzet számára az a tizennyolc hónap, ami ezután következett. Máig identitásunk alapköve e tavaszi ünnep, amely örökre része a nemzeti mitológiának. Mindannyian soroljuk a 163 évvel ezelőtti események fontosabb fordulópontjait: Táncsics kiszabadítását, a tizenkét pontot, Batthyány kormányát, az új országgyűlést, a Függetlenségi Nyilatkozatot, és persze a dicsőséges tavasz vezetőit, a márciusi ifjakat. De vajon valóban így van? Amikor a márciusi ifjakról beszélünk, kik is jutnak eszünkbe: természetesen és elsőként Petőfi, aztán rögvest a jó barát, Jókai, esetleg Vasvári Pál. PETŐFI SÁNDOR: NEMZETI DAL (kézirat) A lista azonban ennél jóval hosszabb és igazságtalanok volnánk, ha nem sorolnánk fel mindegyikük nevét, mindazokét, akiknek szent volt e név: magyar. A listát a hölgyekkel kezdjük, ábécérendben és nem fontossági sorrendben nyújtjuk át, így emlékezünk.
Ebben kérték azt is, hogy a fogvatartott Táncsicsot engedjék el. A tömeg átvonult Budára, hogy kiszabadítsák Táncsicsot, majd a Nemzeti Színház felé vették az irányt. 5. Nemzeti SzínházFranz Xaver Sandmann: A Pesti Magyar, majd Nemzeti Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg Budapest (akkor még Pest) első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A nyitóelőadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját mutatták be. 1848. március 15-én este spontán műsorra tűzték (a műsorrenden kívül) a Bánk bánt, de a lázadók megzavarták a műsort és tömeg kérésére a Nemzeti dalt, a Himnuszt és a Szózatot adták elő. Az egykori épület a mai Rákóczi út–Múzeum körút sarkán állt. Azt az épületet 1908-ban bezárták, 1913-ban végleg lebontották. A Nemzeti Színház a Blaha Lujza térre (annak idején Blaha Lujza is a társulat tagja volt), az 1875-ben épített, nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött, de 1964-ben azt is lebontották a metróépítés miatt.
De nemcsak ő, hanem Thern Károly és Kálózdi János is hamarosan zenét szerzettek rá. Vahot Imre, aki így ír a versről:,, Higyjétek meg barátim! Petőfinek Nemzeti dala sokkal jobb és több, mint az egész pesti forradalom vala. " Ügyes vállalkozóként sürgősen ki is adja Kálózdi zenéjét egy,, kótafüzetben". Az egy pengőért árult füzet gyorsan terjedt. Ezen füzet borítóján található a sokat idézett kép: Petőfi szaval a múzeum lépcsőpárkányán. Ennek a hitelességét kérdőjelezték meg azok, akik szerint Petőfi nem jelent meg a tömeg előtt a múzeumnál. Pedig a rajz mindenképpen hiteles, sőt az is joggal feltehető, hogy ismeretlen alkotója szemtanúja volt az eseménynek. Kár, hogy az utóbbi évek központi ünnepségein megfeledkeztek az esemény megjelenítéséről. Szavalja el nyugodtan ezután is az a színész a Nemzeti Múzeum lépcsőjének párkányáról a verset! Legalább egyszer évente tegyünk hitet:,, A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok továbbNem leszünk! "
"Kietlen prózai város, azonfelül még itt tavaly a nemeskeblű konzervatív párt kortesek által agyon is akart veretni, s mindezeknek dacára gyönyörrel vagyok benne, mert itt ismertem meg Juliskámat, a világ legdicsőbb leányát. " (Úti levelek - 1847) Cím: Nagykároly, volt Arany Szarvas fogadó és a volt Arany Csillag fogadó Erdőd (Ardud) - Várkastély romja, ahol Szendrey Júlia élt. Többször meglátogatta itt későbbi feleségét, de a lány apja ellenezte a kapcsolatukat, így Júlia szembe fordulva apjával, Petőfit választotta. "Nagykárolyból Erdődre jöttem, hol kedvesem lakik. Erdőd falunak vagy városnak tökéletesen oly rendes, mint szobának az én szobám. Most már képzelheted, mily rendes. Nevezetessége nincs, kivevén kedvesemet, tehát kivevén kedvesemet és a várat, melyben ő lakik. Még csaknem egészen ép vár, körülbelül a XV. századból, nemigen nagy dombon, két kicsiny és két nagy toronnyal, honnét éjszakra ellátszanak Szatmárnémeti templomai. Hajdan Rákóczi bírta e várat. " (Úti levelek - 1847) Nagybánya (Baia Mare)-?
Egyszer, midőn volna ilyetén berugott állapotban, megállott közel egy kutyához, s azt füttyeivel csalogatta maga után, de a kutya meg se mozdult, mert hiányában vala a mozdulás egy mellőzhetetlen kellékének: az életnek. " (Úti rajzok - 1845) Cím: Losonc Gács - Forgách-kastély. "Megnéztem Gácson a várat. A vár, melyet a Forgách grófok bírnak, nem igen ó: körülbelül a tizenhetedik században épülhetett. Bejártam néhány teremét, melyek közül leginkább vonta magára figyelmemet az, hol a családképek vannak. E képek egyikétől alig tudtam elválni. Egy hölgy volt: szép, fiatal és tébolyodott. " (Úti rajzok - 1845) Cím: Gács, Kastély Ajnácskő (Hajnacka) - Várrom a falu fölötti Vár-hegyen. "Útba esik Hajnácskő. Most már nem is rom, mert tulajdonosa ledöntette végkép. " (Úti rajzok - 1845) Cím: Ajnácskő, Vár-hegy Vecseklő (Vecelkov) - A Juhász család házában szállt meg Petőfi 1845-ben itteni utazása során. A kertben állt sokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, majd felavatták a költő mellszobrát.
Míg zajlott a két mű nyomdai szedése, a zuhogó esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok lelkesítették. A Landerer és Heckenast nyomdájában kiadott kiáltvány a következő pontokban sorolta föl a magyar nép követeléseit: A 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása Dél körül a tömeg feloszlott azzal, hogy 15 órától a Nemzeti Múzeumnál találkoznak újra. A Nemzeti Múzeumnál már tízezres tömeg gyűlt össze, ahol Vasvári és Irinyi szónokolt, Petőfi pedig beszédet mondott. A gyűlésen tízezren helybéli és vidéki zúgta Petőfi után az esküt: "Rabok tovább nem leszünk! ". A Nemzeti Múzeumnál elhatározták, hogy kiszabadítják Táncsics Mihályt a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős tárgyalóbizottságot alakítottak a Pest Város tanácsával való egyezkedésre. A bizottság tagjai Petőfi, Jókai, Irinyi, Vasvári, Bulyovszky és Irányi Dániel voltak. A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozott Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.
A fiatalok engedtek a mérsékelt liberális vezéregyéniségeknek, akik a polgárok szemében ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak. A városházán a két politikusból és a fiatalokból álló bizottság tárgyalt a tanáccsal a 12 pont követeléseinek elfogadásáról. A tanácsterembe betóduló 300 fő és az épület előtt várakozó 10-15. 000 fős tömeg hatására a városi tanács elfogadta a 12 pontot, majd aláírta és lepecsételte annak egyik kinyomtatott példányát. Riadalmukban még a forradalom ekkor létrejött választmányi vezető bizottságába is jelölték képviselőiket, majd a városháza tanácstermét és a teljes épületet is a fiatalok rendelkezésére bocsátották. A választmány mintegy 20. 000 ember társaságában átvonult a budai Várba, ahol Nyáry, Klauzál és Rottenbiller Lipót a Helytartótanács elé terjesztette a 12 pontot, majd ismertette az eddigi történéseket. A húszezres tömegtől és a bécsi forradalomtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél 6 körül engedett a követeléseknek. Megtiltatott minden katonai beavatkozás, eltörölték a cenzúrát és Táncsics Mihály börtönajtaja is megnyílt.
Nem várhatjuk el tőle, hogy olyan világosan és egyben bonyolultan lássa a dolgokat, mint ahogy a korabeli profi politikusok tették. Nem szabad Petőfi hihetetlen elvszerűségét, elvhűségét és rendíthetetlenségét mércévé tenni az egész akkori magyar politikai és katonai elit számára. Lehet ő egy ideál, de ez egy tömegek számára követhetetlen magatartás. Petőfivel kapcsolatban ugyanakkor mindig megvolt az üldözöttség mítosza is. Már az aszódi gimnáziumban, később a saját apjával szemben, aztán abban, hogy 1848-ban nem választják meg, elfordul tőle a politikai vezetés, még a saját elvbarátai is, a katonaságnál pedig állandó problémái vannak. Ezzel kapcsolatban kollégáimmal többen is megnéztük Petőfi katonai pályáját. Manapság egy honvédtisztet már annak a feléért is kipenderítenének a hivatásos állományból, mint amit Petőfi két hét alatt elkövetett! Gondoljunk csak bele: összeveszett a hadügyminiszterrel, majd gúnyverset írt róla a radikális ellenzék lapjába; máskor úgy ment el szabadságra, hogy nem volt szabadságengedélye, sőt, még írt egy levelet a helyettes hadügyminiszternek, miszerint legszívesebben kihívná egy párbajra és agyonlőné.