JÓKAI Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5. ) író. A legnagyobb magyar elbeszélő. Az 1841-1842. tanévet a Pápai Református Főiskolában végezte, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Tevékenyen részt vett a Képzőtársulat életében, több versét az érdemkönyvbe írták. A Tűz és víz c. elbeszélésével 1842. júl. 26-án egy arany jutalmat nyert. Tanárai közül Tarczy Lajos gyakorolt rá nagy hatást. 1857-ben feleségével együtt meglátogatta Pápán élő sógorát, Váli Ferencet. A két napos látogatás eseményeit Váli Mari örökítette meg. 1868-ban a képviselőválasztás alkalmával látogatott a városba, majd 1881-ben verset írt az új színházépület megnyitására, Az utolsó prológ címmel. Diákkori lakóházát (Jókai u. 13. ) emléktábla jelöli. Kisfaludi Strobl Zsigmond által készített szobrát (amely a református templom előtt áll) 1931-ben leplezték le. A két Szervátiusz (Jenő és Tibor) 1978-ban készült Jókai-emlékművét a Várkastély előtt állították fel. Emléktábla van a Jókai u. sz. házon, ahol pápai tartózkodása idején lakott.
Vörösnén kívül még egy cselédet tartottak, aki kijárt a piacra és segédkezett a főzésnél, este pedig együtt pergette a rokkát a tekintetes asszonnyal, ki zsoltárokat énekelgetett néha munkája közben. Így élt a kis család, semmi baj nem érte, csak az úr betegeskedett néha, különösen ha ügyvédi dolgokban télen falura ment a zötyögős nyihóc kocsikon, azt rendesen megfeküdte. Az első bánat és csapás 1820-ban köszönt be a nyugalmas hajlékba - egy kis koporsó képében. A szomorú apa reszkető kezekkel nyitotta fel a kapcsos bibliát, melynek első lapjára sajátkezűleg írta fel házasságának évét, napját s a gyermekek születését. Az utolsó sorok alá, melyek Lajos születéséről szóltak, most oda kellett jegyeznie a megmásíthatatlan végzetet:»ezen kedves fiú meghalt december 16., 1820. «Ennek a szomorú karácsonynak fájó emlékét sokáig őrizték szívükben. Lajoska akkor halt meg, mikor a legkedvesebb volt, harmadik esztendejében. Idővel megadta a hit a gyógyító balzsamot, mert mind a ketten vallásosak voltak (Jókay minden reggel buzgón imádkozott a Szikszaiból), de teljesen mégsem bírták elfelejteni kisfiukat s hogy legalább édesen csengő 10 nevét hallhassák, az 1823. évben született harmadik fiukat, ismét Lajosnak keresztelték, de ez csak egy esztendeig élt.
Tavasszal a kőttes(komáromi étel): csíráztatott búza összetörve, annak a leve liszttel összekavarva és megsütve. ősszel a kék bodros káposzta füstölt disznóorrjával, mézzel, mazsolával és sült gesztenyével. Ha valami bántotta, mindig Napoleon-pasziánszt vetett. Legkedvesebb zsoltára a XLII-ik volt. Tudta? A Petőfi-szobor javára rendezett ünnepélyre írta a "Holt költő szerelmé"-t, melyet Liszt zenésített meg. Róza elbeszélése alapján (és Rózának) írta Vörösmarty 'Az árvizi hajós' című költeményét. (őket is Wesselényi mentette ki az árból. ) Mikor Laborfalvi Rózának (törvénytelen) gyermeke született Lendvai Mártontól, a színész felesége, Hivatal Anikó (a kor híres naivája) mindenben segítette őket, nagyon szerette Rózát. Tudta? Cigánybáró című műve alapján készült a Szaffi című rajzfilm. A Cigánybárót Johann Strauss zenésítette meg 1885-ben. A Svábhegyen siller (kastélyos) bort termesztett. Baba-nyelv szótárat is írt. Az első regény, amit olvasott Walter Scott: Ivanhoe volt. Hangját megörökítették fonogrammon.
Ghyczy Rafaelnek egy nagy perét szintén ebben az évben nyerte meg, mely egész kis vagyont hozott a bár szerényen, de mindég rendezett viszonyok közt élő családnak, úgyhogy a következő év tavaszán végre házat vehettek a Szombati és a Nagy Mihály utca szögletén, tehát a város egyik legélénkebb pontján, Sárközy József és Domonkos Lidiától. 7 A ház, melyért 1600 frtot fizettek, teljesen 6 Vályné följegyzése. 7 Felváltási jegyzőkönyv 158. lapon; Komárom város levéltárában. 12 rozoga állapotban volt, mélyen a földbe süppedve, úgyhogy ablakai egyvonalba estek az utca kövezetével, le kellett hát dönteni és újat építeni helyére. Az adás-vevési szerződés március 6-án kelt s a Kacz-féle ház bérlete Szent Mihály napjára volt felmondva, mindössze egy fél év jutott a telek feltöltésére és az új építkezésre. Nagy sebbellobbal láttak hozzá s Jókayné minden reggel ott volt az építkezésnél a gyerekekkel, valamely kőre ülve kötögetett s nézegette a sürgő-forgó munkásokat és szekereket, mely utóbbiak közt sok volt a szívesség-fuvar.
6 Így ment aztán a prókátori pályára a beteges, vérszegény ifjú, kit pedig inkább vonzottak egyéb tudományok, jobban szeretett volna csillagász lenni s elábrándozni az égi testek útján vagy egy nyugalmas professzori katedrán prelegálni; beszedni az ismereteket és kiadni: ez az isteni változatosság. Az akkor rügyező szépliteratúra ellenállhatatlan módon ragadta lelkét, a magyar nyelv pallérozása képezte előtte azt a szent feladatot, melynél kisebbnek tartott mindent. Mily vigasztalan jövő, e rajongással beállani ama körmönfont prókátorok sorába, akik furfanggal, csalafintasággal a fűzfáról is cseresznyét tudnak szakítani. Alighogy diplomát szerzett, kiütött a francia háború s a fiatal fiskális is kardot kötött, lóra ült, hogy az inszurrekcióban részt vegyen. És hát ott is volt Győr alatt mint hadnagy. E harcok, melyeket majd egyszer méltón fog megénekelni a»névtelen vár«-ban valaki, utolsó csillámló epizódjai a régi regényes hadviseleti modornak, tele színes kalanddal, hetyke lovagiassággal, nyers hadi vitézséggel.
Nagyobb házat kezdenek vinni, s hovatovább több-több kényelmet és élvezetet engednek meg maguknak. Jókay az összes megjelenő hazai folyóiratokat járatja, sőt német könyveket is vesz. Különösen a német folyóiratok, melyek remek acél- és fametszetű képeket hoztak, valának várva várt olvasmányok. Sokat tartózkodik a háznál, kivált télen át hetekig, nővére Jókay Zsuzsánna, Gózon Istvánné, a»fantaszta«(így nevezték a környéken), ki ha jó hangulatban volt, egész naphosszat versben beszélt. Ha különös ihlet szállta meg, éjjel is felkelt költeményt írni. Fiókjai tele voltak gyömöszölve ilyenekkel. A két testvér éjfélig is elbeszélgetett olvasmányairól, Goethéről, Schillerről, a weimari kis udvar liliputi cselszövényeiről s egyéb szellemi mozgalmakról, úgyhogy a szomszéd szobában fekvő Jókayné akárhányszor felkelt, alsó szoknyát vett és ágyba hajtotta mindkettőjüket. Jókay szintén versifikált, de leginkább csak névnapokra, különösebb alkalmakra nyergelte meg a Pegazust. Máskor az itteni színi előadásokról írt levelet a magyar folyóiratokba.
A pletykák miatt Arácson vett neki házat, ahol ő maga is gyakori vendég volt. Jókai volt Jókay Jolán írónő nagybátyja, Paulay Erzsi színésznő keresztapja, Váli Ferenc pedagógus sógora, Gózon Antal színész unokatestvére. Tudta? Sírfelirata: "Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani. " (És mégis mozog a föld / Alkonysugarak) Tudta? A Tímea Jókai Mór által alkotott női név. Először Az arany ember című regényében tűnt fel, vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. ( Az eredeti jelentése: jó és tisztelet. ) Mindig ostáblát (backgammon) játszottak odahaza. Csak úgy ette meg a ribizlidzsemet, ha a ribizlit kimagozták. Sok éven át vívott, járt vívómesterhez. A 'Vak apád' rendes szavajárása volt Jókainak, ha nem tetszett neki valami. Tudta? Kedvenc ételei: a paprikás csirke, túrós csusza, szalonnába göngyölt veréb, bab (görögolvasó aranybakanccsal), mokka kávé édesen, sűrű tejszínnel (csak Róza készíthette).
Talán világot vet e körülményre egy régi, túladunai kiszólás, mely ad captam»aki Laky, mindjárt valaki«azt tartja, hogy»mihelyt Jókay, vannak habókjai«. Excentrikus alakok lehettek és szellemi képességekben jelentéktelenek vagy éppen gyengék, mint ama János és András, akik együgyűségük miatt ejtették porba szerencséjüket Moholányival szemben. Általában sok jel van arra, hogy az úgynevezett isteni szikrák nem igen bántották a Jókaykat és majdnem kikerülhetetlen a megjegyzés, hogy a természet műhelyében ez a szellemiekben való takarékoskodás szinte készülődésnek látszik valami rendkívülinek produkálására; innen is, onnan is elcsíp és megtakarít valamit, hogy aztán pazar jókedvvel egynek adhassa. Hiszen a családfának kétségkívül van némi rokon tulajdonsága a valóságos fával, melynél egy szokatlan gazdag termést bizonyos bénultság előz meg és kimerültség követ. III. Sámuelt, az ógyallai kúria urát sem igen bántja a szereplési vágy, szimplex ember, nem szereti se az írást, se az olvasást, otthon csibukozik, legfeljebb néha ballag ki puskájával és agarával a határba, nagyobb utat csak akkor tesz, ha meghallja, hogy valahol valami jósnő van.
E fellobbanásai a költői vénának nem bírtak számbavehető értékkel, de mégis jelezték, mint az utas előtt a homokban csillogó arany porszemek, hogy valahol a közelben nagy aranyleletre van kilátás. Az árvák atyja egyébként minden művészetért lelkesedett, szerette a zenét, az éneket és ő maga is csinosan rajzolt. A színdarabokat, melyeket lemásolt, egyszersmind ügyes toll-rajzokkal illusztrálta a szöveg között. A szereplő személyek megelevenedtek keze alatt igen csinos kivitelben és eredeti felfogással. Kár, hogy ezek a kedves családi csecsebecsék elégtek az 1849-iki tűzvész alkalmával. 9 Jókai Mór említi ezt a jelenetet az Üstökösben 1872-ben. 14 A gyerekek és a jövedelem növekedésével a Jókayék visszahúzódó természete is engedett, sűrűbben kezdenek társaságokba járni s az ő házuk is nyitva van. Egyike az elsőknek, legtiszteltebbeknek Komáromban. Az asszony fenn tudja tartani a rangot. Amennyi jóság elfér kifejezésteljes, világos búzavirág színű szemeibe, annyi szigor honol a homlokán. Ritka típusa az akkori asszony vicispánoknak.
kir. kamarássághoz, ősi előzmények és próbák volnának szükségesek. És minthogy minden embernek sok dédapja és dédanyja volt, mindent találnak, a mit keresnek, elhallgatván azt, a mi elütő és felemlítvén mindazt, a mi némileg hasonlítható és felhasználható és ezzel a thémáról a divatos, modern ismeretek körébe tolakodó atavismus malmára hajtják a vizet... Vissza Tartalom I. kötetAz elődök1A gyermekévek22Az akkori Komárom47Az első szárnypróbák64Kecskeméti levegő81Az elrontott regény102A Pilvax-asztal111A tizek143Egy kis hullámzás157A nagy nap176Férfi sorsa a nő192Szomorú napok212Élet a hó alatt272II. kötetA pitymallat1Jókai fogságba jut33A műhely és környéke53Hogyan fakad a rügy, a bimbó és a rózsa70Az aranykor85A sárga ház és lakói116A húsos fazekak között139Ali kezei hosszúk160Az, a ki a kaszával jár és az, a ki a nyillal186Rózsaszín párák212Fény és árny232A hétköznapok249Az alkony263Az éj278Epilog286Név és tárgymutató az I-II. kötethez297Jókai Mórnak az I-II. kötetben említett munkái és alakjai309 Témakörök Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Tartalom szerint > Életrajzi regények > Művészek > Írók, költők Szépirodalom > Regény, novella, elbeszélés > Az író származása szerint > Magyarország Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.