Folyamatos utazás a Bakonyba. (Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes). Itt helyi túravezetővel teszünk egy kellemes sétát, a Hubertlaki " Gyilkos-tóhoz"(A túra végén lesz fakultatív étkezési lehetőség). Ezután a Bakonybélben található Szent Maurícius Monostorhoz utazunk. (Látogatás a XI. században alapított monostor templomában, valamint séta annak arborétumában. A Monostorban az építészeti és vallási értékek mellett gasztronómiai különlegességekkel is találkozhatunk, az itteni bencés szerzetesek a bio kertjükben lekvárok, teák készítésével is foglalkoznak, illetve sörök és likőrök is készülnek itt. Olyan érdekességekre bukkanhatunk itt, mint a medvehagymapüré és a somlekvár. ) Végül a közelben található a Szent Gellért-kápolnát tekintjük meg. (Az egykori forrásnál, ma Szent-kútként ismert helyen, gyakran elmélkedett Szent István királyunk legfontosabb lelki vezetője, valamint Szent Imre herceg tanítója Szent Gellért. Hogy milyen csoda történt itt, azt a helyszínen megtudhatjuk).
Denevéreket végül nem láttunk, de érdekességképp félkörben több ember állt a barlangban. Kíváncsian beálltam közéjük és próbáltam megfejteni, hogy mit figyelnek. Középen nem állt senki, se mi, se más nem is állt be oda. Végül elindultunk kifelé, halk éneklést hallottunk hátulról. Azóta sem tudjuk, hogy minek voltunk szemtanúi… Lefelé az Odvaskő-barlangtól Szerencsére nem ugyanarra kellett visszamenni, a csúszós sziklás útra, hanem egy sokkal meredekebb úton lefelé, lépcsőfokok nélkül... Egy idősekből álló csoport kapaszkodott fel szemből. Elengedtük őket és utána nekivágtunk a csúszós, meredek útnak. Leérve jobbra fordultunk és már nem volt messze a parkoló. Úton vissza a Hubertlaki-tó felől Körülbelül 8 km-t túráztunk ezúttal, talán egy kicsit többet. Viszonylag könnyű túrának mondanám, de Odvaskő-barlanghoz azért kellett a jó egyensúlyérzék. Szép kilátás nyílik a sziklák tetejéről, de erről személyesen nem győződtünk meg. Nekünk a Hubertlaki-tó és az Odvaskő-barlang is teljes értékűvé tette a kirándulást.
Rómer Flóris 1860-ban ezt írta: Az " Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve… vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak – itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik. (Forrás: Bakony turistaatlasz) Ördög-árok 47. 342312, 17. 920761 Részletes leírás a weboldalon Csesznek és az Ördögárok a magyarbarangolo blogon
Van a Magas-Bakony rengetegében egy különleges hely, amely egyszerre vad, romantikus és sejtelmes. Ahol a facsonkok úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha csak arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket. A Hubertlaki-tónál megváltozik a világ. Felszínét, erdélyi rokonához hasonlóan, meg-megtörik a tóból kiálló halott fák csonkjai. Népies elnevezését is innen, az Erdélyben található Gyilkos-tóról kapta. Bakonybél északi végénél csatlakozhatunk a kék kereszt jelzéshez, majd a Gerence-patak mentén juthatunk el az Odvaskő Hotel parkolójánál lévő pihenőig. Aki kényelmesebb, az a pihenőhelyig autóval is érkezhet, bár kár kihagyni ezt a 3. 4 km-es, árnyas lombsátor alatt vezető kis sétautat a településtől a parkolóig, mert remek ráhangolódást biztosít az erdei túrára. A parkolótól a kék kereszten tovább haladva, a Molnár-kút-árok széles erdei ösvényén, mindenfelé zöld aljnövényzet burjánzik páfrányokkal és medvehagyma-mezőkkel, ezáltal fokhagyma- és virágillat keveréke, valamint madárvijjogás tölti be a rengeteget.
A Hubertlaki-tó - vagy más néven Bakonyi Gyilkos-tó - eredetileg vaditatónak készült az 1980-as években. Hivatalos nevét a közeli Hubertlakról kapta, amely a környékbeli vadászatok kedvelt kiindulópontja volt egészen 1967-ig, amikor is az Eszterházy grófok itt álló háromszintes vadászkastélya egy szörnyű tűzvész martaléka lett. A tó mellett ma egy Szent Hubertus - a vadászok védőszentje - előtt tisztelgő emlékmű idézi fel a régi időket. A tavat Hamuházi-séd felduzzasztásával akaították ki, a patak vize által elárasztott égerfák csonkjai pedig az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztetik a látogatót, innen ered köznyelvi elnevezése, a Bakonyi Gyilkos-tó. A tó és a Hubertlak között, a patak partján tavasszal a Bakony, sőt talán egész orszég egyik legszebb tőzikése található. A tkörnyéken pihenő- és tűzrakóhely is található. 26 289 Koordináták: 47. 28523, 17. 6786 Gyalog: Az odvaskői autóspihenő (Koordináták: 47. 28343, 17. 71066) felől a Kék Kereszt jelzésen kell elindulni nyugati irányban, majd a tó előtti elágazásnál balra fordulni (tábla mutatja az utat).
A szállás panzióban lesz 2, 3, 4, 6 ágyas szobákban, többnyire saját fürdőszobával. Lépjen velünk kapcsolatba A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél. A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt. Védelmezőn emelkedik a település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. Innen szinte teljes körkilátás nyílik: látható például a Balaton, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsai is. A hegyen polgári légtérellenőrző radar működik. Bakonybél közelében mesterségesen felduzzasztott tavacska bújik meg a völgyben, amelyet Hubertlaki-tó, illetve Bakonyi Gyilkos-tó néven is ismernek a túrázók.
Helyén egykoron egy égeres állt, amiről napjainkban is tanúskodnak a víztükörből kiálló "legyalult" facsonkok. A völgyzáró gát mindkét oldalán padok, asztalok szolgálják a szemlélődést.
Romantikus, nagy szerelem szövődött kettejük között. Boldogságban keltek egybe. Hitvese és az első gyermekük a szüléskor gyermekágyi lázat kaptak és meghaltak. Hubertus a tragédia hatása alól vad tivornyákon, öldöklő vadászatokon kereste a feledést. A kicsapongó életet élő hercegi sarj nagypénteken, egy vadászat alkalmával fénylő keresztet pillantott meg egy gyönyörű szarvas agancsai között. E jel hatására megtért, előbb remete, majd pap, végül pedig püspök lett, akit már a X. században a vadászok védőszentjévé választottak. (Forrás:) Hubertlaki-tó loading map - please wait... 47. 284411, 17. 679405 Pontos túraleírás a weboldalon A fenyőfői ősfenyvesA fenyőfői ősfenyves Fenyőfő falu körül természetvédelmi terület húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A homoki ősfenyves páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. Kitaibel Pál európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre.