Honvédelmi-, polgári védelmi megbízott A Balassagyarmati Törvényszéken a honvédelmi-polgári védelmi feladatokat főiskolai végzettséggel rendelkező szakember látja el. A honvédelmi, polgári védelmi megbízott feladatát az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. 18. § (3) bekezdése, továbbá ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. 22. rendelet 16. § (1) bekezdésének c. ) pontja, (2) bekezdése és 22. §-a, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. 44., 47-51. §-ai határozzák meg. Feladatinak ellátása során az alábbi OBH utasításokat kell alkalmaznia: - 14/2012. (X. ) OBH utasítás a bíróságok és az OBH honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi szervezetéről, főbb feladatairól, továbbá tevékenységének irányításáról szóló szabályzatról - 15/2012. ) OBH utasítás a bíróságok és az OBH honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tervezési feladatiról szóló szabályzatról - 16/2012. )
d) Személyes, helyszíni ellenőrzés. A feltárt eseti vagy rendszerbeli hiányosság megszüntetése és a szabálytalanságot elkövetők felelősségre vonása iránt az illetékes vezető intézkedik. A külső ellenőrzés 1. A vizsgált szervezeti egység minden vezetője és munkatársa köteles az ellenőrzést végző szervezet, illetőleg a képviseletében eljáró személy részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogosultság esetén a dokumentumokba történő betekintést engedélyezni és az ellenőrzés végzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítani. Az ellenőrzés lezárását követően a vizsgált szervezeti egység vezetője a törvényszék elnökének utasítása szerint köteles intézkedni a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. ) A törvényszék könyvtárosa A könyvtáros a jogszabály alapján kezeli a bíróság könyvtárát. A könyvtáros alapvető feladata, hogy az ítélkező munkát, valamint a bíróságokra háruló egyéb feladatok színvonalas ellátását a könyvtári állomány gyűjtésével, feltárásával és szolgáltatásaival elősegítse.
Az elnöki irányítás, ellenőrzés eszközei: I. írásbeli beszámoló II. jelentéstétel III. egyéb adatszolgáltatás IV. vizsgálatok I. Írásbeli beszámoló A törvényszék elnöke évente tájékoztatja az OBH elnökét és az általa vezetett bíróság összbírói értekezletét a tárgyévet követő év május 31. napjáig. A törvényszék elnöke legalább 3 évente a kollégiumvezetőt beszámoltatja a 6/2015. ) OBH utasítás 28. § (1) és (2) bekezdésében rögzített feladatok teljesítéséről. A törvényszék elnöke legalább 3 évente a Bszi. 119. §-ában rögzített feladatok tekintetében a Bszi. 122. §-ára figyelemmel beszámoltatja a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét. II. Jelentéstétel A törvényszék elnöke az OBH elnöke részére a 6/2015. ) OBH utasítás 2. mellékletében, míg a járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökei a törvényszék elnöke részére a 3. mellékletben feltüntetett, összesített jelentéseket teljesíti. III. Egyéb adatszolgáltatás A bíróság elnöke a szolgálati viszony keretében az érintett bíróság szervezeti egységeinek működését, feltételrendszerét érintő bármilyen igazgatási kérdésben olyan egyéb eseti adatszolgáltatást is előírhat, amely a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseinek teljesítése és annak érvényesülése körében felmerül.
Az időszerűséggel kapcsolatban vázolta, hogy a peres ügyszakban, járásbírósági szinten, polgári ügyek több mint 90%-át a büntetőügyek közel 80%-át, törvényszéki első fokú szinten a polgári ügyek közel 60%-át, a gazdasági ügyek 93%-át és a büntetőügyek 64%-át fejezték be egy éven belül. A céljuk az, hogy tovább javítsák az időszerűséget és fejezzék be az ügyeket magas szakmai színvonalon minél hamarabb. A beszámoló végén a Törvényszék elnöke a 2021. évi célok megvalósulásáról, a megalapozott és kiegyensúlyozott ítélő tevékenységről számolt be. Hangsúlyozta: – Fontos volt, hogy a pandémiás helyzetben mind a bírósági dolgozók, mind az ügyfelek egészségét meg tudjuk óvni, ezért a távmeghallgatások számát jelentősen növeltük. 2022. évre is hasonló célokat tűztünk ki, a legfontosabb ezek közül a magas színvonalú, hatékony és időszerű ítélkezés az elhúzódó ügyek aranyának és számának további csökkentésével. Zábrádi Dorottya Sümegi Tamás fotói
Letartóztatták az életveszélyes sérülést okozó férfit, aki egy peres eljárás miatt támadt a nőre. Letartóztatta a Salgótarjáni Járásbíróság azt az 56 éves budapesti férfi, aki pár nappal ezelőtt a nyílt utcán késelt meg egy orvosnőt Balassagyarmaton. A Nógrád Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a férfi szeptember 17-én Balassagyarmat főterén, a bíróság közelében várta a sértettet, akivel egy folyamatban lévő peres eljárás kapcsán szeretett volna beszélni. Amikor az alperes és az ügyvédje a közelébe értek, a férfi lökdösni kezdte az ügyvédet, miközben az asszony igyekezett tovább haladni. Ekkor a gyanúsított egy gyors mozdulattal a nála lévő 11, 5 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta a nőt, majd miután a földre esett, tovább szurkálta, és húsznál is több sebet ejtett rajta. A bántalmazással csak az arra járók közbeavatkozása hatására hagyott fel. Az orvos életveszélyes sérüléseket szenvedett, életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A férfit emberölés kísérletével gyanúsították meg a nyomozók.
IV. Vizsgálatok 1. ) vezetői vizsgálat 1/a. soros vezetői vizsgálat 1/b. átfogó vezetői vizsgálat 1/c. soron kívüli vezetői vizsgálat 2. ) igazgatási vizsgálat 22 2/a. rendszeres igazgatási vizsgálat 2/b. rendkívüli igazgatási vizsgálat 2/c.
Felhívásra a BGH-vezető a gazdálkodás helyzetéről. A járásbíróság elnöke a vezetése alatt álló bíráknak, nem jogi munkakörben dolgozóknak állandó rendszerességgel, illetve eseti jelleggel írhat elő jelentéstételi kötelezettséget. Rendkívüli vagy egyéb esemény jelentése A rendkívüli, illetve egyéb esemény meghatározását a 17/2012. Az OBH utasítás 2. §-ában foglalt eseményekről a 3-4. §-ban foglaltak szerint történik a jelentéstétel. A hivatali út betartásával a jogi és nem jogi munkakörben dolgozók kötelesek írásban jelenteni, ha ők, vagy ellenük büntető, szabálysértési vagy polgári peres eljárást kezdeményeztek, az eljárás lényeges adataival együtt. A megindult büntető és szabálysértési eljárások állásáról havonta kötelesek érdemi tájékoztatást adni az erre vonatkozó számú elnöki intézkedésben foglaltak szerint. A bírósági vezetők helyettesítésének rendje A törvényszék elnökét teljes jogkörrel az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes távolléte esetén a helyettesítést állandó megbízással – korlátozott jogkörrel - Kunné dr. Sándor Krisztina polgári- gazdasági- közigazgatási és munkaügyi kollégiumvezető, távolléte esetén dr. Kovács István büntető kollégiumvezető látja el.
A határozott időre szóló engedély esetenként legfeljebb 1 évre adható. Az első alkalommal engedélyezett bíróságon kívüli munkavégzésre adott engedély kizárólag határozott időre szólhat. A bíró a bírósági vezetői kinevezésével a bíróságon kívüli munkavégzésre vonatkozó engedély hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági vezető részére az ítélkező tevékenységéhez szükséges feladatai ellátásához bíróságon kívüli munkavégzést engedélyezhet. A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni, továbbá munkaidejében a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy a szolgálati helye szerinti bíróság hatáskörrel rendelkező vezetőjének intézkedésére köteles a vezető által megjelölt időpontban megjelenni a bíróságon. Amennyiben a bíró munkáját a bíróságon kívül látja el, a jelenléti íven a megelőző munkanapon az "otthondolgozást" kell feltüntetnie, továbbá annak tényét szóban az elnöki irodába be kell jelentenie, megjelölve a hivatali munkavégzés tartama alatti tartózkodási helyét és telefonon történő elérhetőségét.
A mutató értéke az eredménykimutatás személyi jellegű ráfordítások adatának, valamint az eredménykimutatásban szereplő összes bevétel adat összegének hányadosaként (bevételek élőmunkahányada) kerül meghatározásra. Extrém értéknek minősül, ha a személyi jellegű ráfordítások aránya az összes bevételben több mint 50 százalékponttal változik. Az egy napra jutó élőmunka-költség csökkent: a beszámolási időszak egy naptári napjára jutó személyi jellegű ráfordítás az előző időszakban 304. 3 EFt volt, a tárgyidőszakban pedig már csak 235. 5 EFt. A mutató értéke az eredménykimutatás személyi jellegű ráfordítások adatának, valamint a beszámolási időszak naptári napjainak hányadosaként kerül meghatározásra. A havi átlagos személyi jellegű ráfordítás csökkent: az előző időszakban 9, 129 EFt volt (havi átlagos 24, 122. 7 EFt bevétel mellett), a tárgyidőszakban pedig 7, 066 EFt (havi átlagos 20, 088. 8 EFt bevétel mellett). A mutató értéke az eredménykimutatás személyi jellegű ráfordítások adatának a beszámolási időszak egy hónapjára (a naptári napokból 30 napos egységekkel számítva) jutó értékeként kerül meghatározásra, feltüntetve viszonyításul az összes bevétel ugyanezen időegységre számított értékét.