Nem lehetek egy bárány, hogy eltűrjem! Na, de most komolyan. Igaz, a gyűlölet önmagában még nem oldja meg a köteleimet, de ha kellően gyűlölök, eljuthatok addig is, hogy felszabadítom magamat. Figyeljük meg a történelmet! Igaz, sokakat kivégeztek a forradalmak után, folyt a vér, meg a könny, és az eredmény se jött be mindig… Egyik szomszéd hatalmát leráztuk, jött a másik, azt is leráztuk, akkor meg a "tátott tőke sárga szája" lehelt ránk, hát most aztán őket gyűlölhetjük. Gyűlöld az ellenségedet! Ezt kellett tanítani az embereknek a történelem folyamán, és folyton folyvást fel kellett szítani a gyűlölködés tüzét, mert különben nem mentek volna háborúba, forradalomba, ellenforradalomba, nem vitték volna az ellenséget máglyahalálra, a boszorkányokat nem fojtották volna bele a különféle országok lelkesen gyűlölködő népei a folyóikba, nem akarták volna visszafoglalni Krisztus sírját és más dolgokat. Habár ismertem egy idős, primitív, falusi asszonyt, aki a gyűlölködést nem ismerte. Mindenkit szeretett.
Végül figyelemreméltó az, amit már Aquinói Szt Tamás magyarázott az ember létmódjára: az ember nem egyszerű létező, hanem szellemisége következtében tudja is, hogy létezik; benne tehát a lét mintegy visszatér önmagába, magába tekint, tudatosul, s éppen ezzel válik az örök létezőnek, Istennek a képmásává (Contra Gent. IV, 11). - VI. Ikgr. Az óker. korban az üdvözült ~ek jelképe a madár. A 13. sz. Ny-i →Mária ábrázolásokon gyakran látható kis madár a kis Jézus kezében (a lélek szimbóluma). Később kialakult az az ábrázolás, melyen a ~ a halál pillanatában mint ruhátlan ember v. inget viselő kisgyermek, máskor, főként a bizánci műv-ben, mint bepólyált csecsemő elhagyja a testet. Az üdvözült ~et angyalok, a kárhozottat ördögök viszik el (→Ábrahám kebele). A Mária elszenderülése-képeken Mária bepólyált csecsemőként ábrázolt lelkét ált. Jézus fogadja. A reneszánsz óta terjedt el a ~ testtől független ábrázolása: az ókori Pszüché megszemélyesítéseire emlékeztető hosszú ruhás, szárnyas nőalak. G. F. -** Kecskés 1943:135, 248, 250, 269.
Ha haragos vagy, sőt frusztrált vagy, az azt mutatja, hogy a belső gyermek ellenkezik. Vagy ellenkezni akar, de nem hagyod. - Akkor ezért vagyok olyan gyakran frusztrált! - Biztosan így van. Ne add oda a belső gyermeket. Ha odaadtad, megszűnsz te magad lenni. Odaadhatod, de akkor már az nem te vagy. Megszűntél. És akkor ki az, aki szereti őket? - És akkor ne is foglalkozzak másokkal? - Dehogynem. Ha jó az egészséged, nyugodt a lelkivilágod, jut erőd és időd mindenki másra is. Csak ne tégy olyat, ami nem te vagy, és ne többet, mint ami tőled telik. Ami te vagy, azt kell nyújtani. Mindig azt kell tenni, amit a belső gyermek akar. Szeretetből megtenni azt és annyit, amennyit szeretetből meg akar tenni belső gyermek. Eostar Kamala is hozzászól a témához. - Azért akarunk annyira megfelelni az elvárásoknak, mert félelem van bennünk. Félelem az egyedül maradástól. De ennél is nagyobb félelem, hogy ha nem felelünk meg, akkor még önmagunk is elítéljük, és elhagyjuk magunkat, nem állunk magunk mellé, és akkor végképp egyedül maradunk.
A lélek az igazi én, ami transzcendentális, a test működését biztosító fő összetevő, nélküle a test pusztán halott anyag. Az átmá az Úr szerves része, öröklétű, teljes tudással és boldogsággal teli (szat-csit-ánanda-vigraha), jelenlétének bizonyítéka a tudat. A Bhagavad-gítá így ír róla: "A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre és a jövőben sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor sem pusztul el. 20. ) A lélek az örök én, a megváltoztathatatlan önvaló. Ezek vagyunk valójában. Az önvaló eredeti tudatát az elme, az intelligencia és a hamis egó fedi be, és eredeti tudatunk ezeknek a rétegeknek az állapotától függően tud megnyilvánulni önmagunk és a külvilág felé. Így, bár a megjelenő személyiségünk alapját az önvaló képzi, annak tulajdonságai a finom fizikai testen keresztül torzulva jutnak felszínre. A rétegek között a hierarchiában az önvaló után az intelligencia következik. Ennek állapota határozza meg a másik két külső réteget (az elmét és a hamis egót), vagyis az önmagunkról alkotott képet.
Kicsit sértődött is voltam, állapotom is siralmas, gondolataim elkalandoztak a megszólítás körül. Szeretem, ha engem Zsuzsanna néven szólítanak, mert szép név. Azt tanultam, hogy ha kimondom valakinek a teljes nevét, tiszteletet és figyelmet fejezek ki iránta. Mint ahogy Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij regényében megszólítja valaki például Nasztaszja Filippovnát. Mert ez azt jelenti, hogy valaki rád szánja azt a néhány másodpercet, hogy igazán, teljes szépségében kimondja a nevedet. Rád figyel addig, és megtisztel vele. Ha az "úr" vagy "asszony" kifejezést is hozzáteszik – nyelvi sajátságoktól függően – lehet kicsit barátságtalan, de megtisztelő is. Itthon a mostanában elterjedt "asszony" megnevezést szépnek tartom. Ha engem Zsuzsanna asszonynak nevez valaki, legalábbis királynőnek érzem magam. Milyen jó lenne kitalálni valamit a teccik helyett. Már gyerekkoromban is inkább bambán hallgattam, csak nehogy meg kelljen kérdeznem a szomszéd nénitől, "hogy teccik lenni? ". Szóval így járkáltak a gondolatok az agyamban, egyszer csak a Toyota Yaris gyakorlott vezetője azt kérdezte nagy barátságosan.
Ez nem csupán egy ábránd. Ezek tények. Számotokra, Jézus Krisztus egyháza tagjai számára e történet egyszerű, ám igaz. Mennyei Atyánk szentírások köteteit helyezte elénk, melyek azt tanítják, hogy örökké fogunk élni. […] Az Úr nagyon egyszerűen adta át nekünk ezt az ismeretet, és teljes szívemből hálás vagyok neki azért a tudásért, melyet kaptunk Tőle, hogy azok, akik gyászolnak, vigaszra leljenek, és hogy mi magunk is megérthessük létezésünk célját. Ha halottaink szólhatnának hozzánk, ezt mondanák: "Előre, előre a célért, mely örök boldogságot hoz nekünk, együtt. " Tegyétek meg azokat a dolgokat, melyeket az Úr kér tőletek, és semmi olyasmiről nem maradtok le, ami értékes; ellenkezőleg, folyamatosan kincseket halmoztok majd fel a mennyben, ahol a moly és a rozsda nem tud ártani nekik, és ahonnan a tolvajok sem lophatják el őket. [Lásd Máté 6:19–20. ] Bizonyságomat hagyom veletek, hogy tudom, mi örök életet élünk, és hogy a halál általi ideiglenes elválás… csupán egy lépés az örök fejlődés útján, és ha hithűek vagyunk, végül boldogsághoz vezet.
Ők biztos, ahhoz is elég tudatosak, hogy megbocsássák nekem az aranygaluskát, és az összes többit. Magamnak is sok bajt és betegséget okoztam a nem embernek való ételekkel. Én is megbocsátok magamnak. Azért az aranygaluska tényleg jó volt. Emlékét megőrizzük. A gyerekek szépek[szerkesztés] A napokban, ahogy felszálltam az autóbuszra, egy nagyon szép 7-8 éves kislány ült szemben velem. Ártatlan kis arcában ázsiai vonású szeme tűnt fel, nem is egyszerűen ázsiai, hanem Buddha szeme volt. Arcszíne halványan sárgás-barna, orrának, szájának vonásai valami délies, talán afrikai jelleget hordoztak. Sima, egyenes szálú, selymes fényű, világosbarna haját türelmes kezek sok kis apró copfba fonták. Feltehetően a lányka testvére volt a 14 -15 évesnek látszó fiú, aki mellette ült. Kicsit hasonlítottak egymásra, de az az érdekes Buddha szeme csak a kislánynak volt. Vajon miféle géneket gyűjtött össze magában? A gyerekek szépek. Minden gyermek nagyon szép, bármiféle gének szőtték is össze tervrajzának színes mintázatát.
A Noéval kötött szövetség óta az emberiség számára Isten parancsba adta, hogy ne egyen vért. Ennek oka az, hogy a vér nem csupán egy fizikai valóság, hanem hordozója a léleknek. (Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed! 5Móz 12, 23)
A lélek alapvetően az egyes ember személyiségére, egyéniségére vonatkozik, de annyira tág értelemben, hogy életet is jelent, egyéni sorsot. A lélek szó görög megfelelője a pszükhé, mely jelent lélekzetet, leheletet, lelket, életet. Héberül nefes, s jelentése elsősorban szintén lehelet, de nem utolsó sorban kapcsolódik hozzá a szándék, elgondolás, akarat, félelem, vágy, stb. is. Az ember három alkotójának egyike, a szellem és a test találkozásakor jött létre. Mikor Isten a vörös földből kiformálta az embert, testet alkotott Ádámnak, a következő lépésként szellemet lehelt belé. Mikor Ádám teste és szelleme találkozott, a kettő között egyfajta összekötő "híd"-ként létrejött az emberi lélek. Így tehát nem összekeverendő a szellem és a lélek. Míg a szellemünk természetfeletti, Istentől származó részünk, a lelkünk részben a szüleinktől genetikai értelemben örökölt, részben neveltetésünk által formált valóság. A lélek három része az értelem, érzelem és akarat. Fontos megemlíteni, hogy a Biblia a lelket a vérrel is azonosítja.