Két dolog történhetett: a rúgásra felébredt a disznó és röfögni kezdett – ahányat röfögött, annyi év múlva ment férjhez a lány. Ha viszont a füle botját sem mozdította az álmos jószág, akkor iparkodnia kellett a lánynak (és a háznépnek), mert még abban az évben várható volt az esküvő. Más helyeken a lányok szalmakoszorút készítettek, amit megpróbáltak feldobni a fára: ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehetett férjhez a lány. Jóslások a konyhában A lányok persze nemcsak a ház körül, hanem a házban, konkrétan a konyhában is játszhattak a jó szerencséjükkel. András-pogácsa néven ismert az a szokás, amikor három süteményt sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a ház elé, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét. Derelyét is főztek, amelyekbe cédulákat gyúrtak, rajtuk a lehetséges jövendőbelik neveivel. A derelyét annak rendje és módja szerint kifőzték, s amelyik először jött fel a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.
Az eseményre ellátogatott Pósán László országgyűlési képviselő is, aki a halápiak csapatát erősítette. - A halápi közösségnek egyébként is szoros kapcsolatai vannak a Székelyfölddel. Ékesebb bizonyítéka ennek az, hogy van magyar közösség, határokon átnyúló magyar közösségi összetartástudat, közös programok - mondta Pósán László. A program ingyenes volt, a kóstolás valamint a fellépők – Liszter Sándor és a Vadrózsák, Pintér Timi, valamint Somogyi András humorista – műsora is.
Az András-nap fordulatot hoz az egyházban és a népi kalendáriumban egyaránt. A keresztény egyházakban az András-naphoz legközelebb eső vasárnapot advent első vasárnapjának nevezik, amellyel kezdetét veszi az új egyházi év. A népi kalendárium a november hónapot Szent András havának nevezi. A hónap utolsó napját, András-napját, jeles napként tartja számon, hisz beleesik a téli napfordulat időszakába. Sok hiedelem, megfigyelés és szokás kötődik e naphoz. A közel eső adventre utal a régi mondás: "András bezárja a hegedűtokot, kezdődik az adventi idő. " Az idei évben advent első vasárnapja megelőzte András-napját, hisz 28-án, advent első vasárnapján kezdetét vette az egyházi év, és beköszöntött az adventi időszak. A katolikus egyház Szent András apostolra, Krisztus első tanítványára emlékezik ezen a napon. Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, s ezen természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik.
A hagyomány szerint az első pünkösd után több helyen hirdette az evangéliumot, de a Szentírás igen szűkszavúan tesz említést András apostol cselekedeteiről. Az első századig visszamenő hagyomány szerint Szkitiában hirdette az igét, majd Kisázsiában, a Földközi tenger vidékén, azután Tráciában, az Alsó-Duna tájékán és Görögországban. Ősi hagyomány szerint isz. 60. körül Achajába, Patras városába ment téríteni. Elfogták, bálványáldozatra akarták kényszeríteni, ezt azonban nem tette meg. Börtönbe vetették, és bár a nép ki akarta szabadítani, András annyira vágyakozott a vértanúságra, hogy végül is ráhagyták. November 30-án "X" formájú keresztet készíttetett számára a helytartó (ez az ún. andráskereszt), amit András boldog örömmel fogadott. Két napig függött élve a keresztjén, de még ott is Krisztusról prédikált. 357-ben testét átvitték Patrasból Konstantinápolyba az Apostolok templomába, de itt is csak 1210-ig maradt. Ekkor Itáliába, Amalfiba vitték. Teste ma is ott nyugszik, fejét azonban 1462-től Rómában, a Szent Péter bazilikában őrzik.
November 30-a András napja, a népi hagyományban az egyházi év, az advent kezdetét is jelzi, hiszen a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Az Ipoly mentén élt az a mondás, hogy ilyenkor "kellett a muzsikát bezárni, mert utána már az Úrjövet volt", vagyis elkezdődött a karácsonyi böjt időszaka. Szent András, más néven András apostol Jézus krisztus tizenkét tanítványa közé tartozott, aki szem- és fültanúja volt Jézus földi jelenlétének, cselekedeteinek. András Galileából származott, testvére Simon Péter volt, akit később Jézus az egyház alapjává tett meg. András apostol eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt, és ő saját akaratából lett Jézus tanítványa, míg Pétert maga Jézus szólította fel a szolgálatra. Így a testvérek felhagytak a halászélettel, Jézus tanítványaiként éltek három évig, majd Krisztus mellett tettek tanúságot egész életükben. András mestere feltámadása és mennybemenetele után Kis-Ázsiában teljesítette az apostoli szolgálatot, és valószínűleg ennek köszönhetően lett a kereszténység a világon először Örményországban államvallássá.
Pénzcentrum • 2022. február 4. 08:15 A régi magyar hagyományok egyik, még napjainkban is igen közkedvelt programja a disznóvágás. Habár a disznótor a legtöbb család esetében ma már modernebb keretek között zajlik, a népi tradícióknak még mindig nagy divatja van, sőt, azt is elmondhatjuk, hogy évről évre népszerűbbek a "retro" disznóölések és a hagyományos toros lakomák. A falusi magyar családok életében az év egyik legnagyobb ünnepe volt a disznóölés, más néven disznótor, ami jellemzően egy egész napos, munkával és eszem-iszommal eltöltött, vidám program volt. A disznóölésen az egész család részt vett, de gyakran hívtak vendégeket a család barátai, sőt, az utcáról érkező verselő legények személyében is, akik néhány falat friss disznóságért, na és persze egy kupica pálinkáért szívesen segítettek a házigazdának. A disznótort hagyományosan a téli hónapokban tartották, aminek több oka is volt. A magyar háztartásokban a 20. század derekáig nem voltak hűtőszekrények, így az ölést célszerű volt hidegben elvégezni, lehetőleg egy nap leforgása alatt, nehogy az értékes hús megromoljon.
A jeles nap népszerűségének másik oka nem más, mint az adventi időszak beköszönte, ami a karácsonyra való felkészülés, a reményteli várakozás, a befelé fordulás időszakát jelenti. Harmadrészt pedig azért, mert megannyi mondás, jóslás, hiedelem kötődik e naphoz. Hajdan, a fiatalok körében is nagy népszerűségnek örvendett András napja, melyet a házassági varázslások mindentudójaként tartottak számon. A jóslási praktikák közt sokfelé járta az a szokás, hogy a lányok gombócot vagy derelyét főztek, majd kis cédulákra különböző férfinevet írtak. Belegyúrták a tésztába, és kifőzték. Azt, ami először jött fel a víz tetejére, kikapták, és megnézték, melyik nevet tartalmazza. Mert az lesz majd a férj neve is. A férjjóslás másik ismert módja az ólomöntés volt. A forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen forma jön ki, és ebből igyekeztek kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását. Az almamagot is felhasználták a jósláshoz. A lányok András-nap előtt igyekeztek minél több almát enni. A magokat aztán összegyűjtötték, papírba csomagolták, és András-nap estéjén a párnájuk alá tették, remélve, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.
Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása is: az ágat vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord, ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás. A Maros-parti öregek ezen az estén kimentek a víz partjára, vágtak egy fűzvesszőt, és leszúrták a földbe, majd leültek, és megvárták a napkeltét, amikor aztán megvizsgálták a vesszőket: ha úgy találták, hogy a víz feljebb áztatta őket, mint amikor leszúrták, akkor tavaszra áradást, árvizet vártak. De András nemcsak jósló-, hanem termőnap is volt, kotlót, fát ültettek a bánátiak, máshol disznókat párosítottak ezen a napon. Sok helyen az András-napkor vagy néhány nappal előtte/utána született kismalacokat András-malacoknak mondják ma is, és azt tartják, hogy belőlük lesz a jó hízó. Éjfélkor beáll a csend ideje, az advent November 30-a, vagyis András napja már az adventi időszak kezdetét is jelzi, hiszen a naphoz legközelebbi vasárnap már az advent, a karácsonyra való négyhetes előkészület első napja.