Dr. Robotka Imre, a Fővárosi Törvényszék bírója a Kp. bírósági szervezetrendszerre és a szervezetigazgatásra gyakorolt hatásával kapcsolatosan tartott előadást. Kifejtette a személyi állomány növekedésével, a zöld bíróságokkal, a képzési rendszer hatályosításával, a kommunikációs rendszer változásával, a különböző kihívásokkal és a szakmai színvonal növekedésével kapcsolatos álláspontját. Alkotmányossági kérdésekről Dr. Balogh Zsolt Péter kúriai tanácselnök tartott szakmai előadást, amelyben a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatban korábban működő munkacsoportok feladatairól és tevékenységeiről beszélt. Kitért a normakontrollra, az Alkotmánybíróság tevékenységére, az egyes igazgatási modellek bemutatására, a szubjektív és objektív jogvédelem kérdéseire, a megelőző eljárásban résztvevő szakértő szerepére. Mindemellett a felek perbeli rendelkezéséről, mint alapjogról, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogról is beszélt. Ezt követően ismételten Dr. Robotka Imre osztotta meg tapasztalatait, ezúttal a Kp.
Kpk/Mpk. Grossné dr. Hahn Melinda A 3. és a 4. mellékletben felsorolt ügyek 100. és 102. tanács munkájának segítése Szerdai napokon Ügyfélsegítő 11. Zlatics Judit A 3. tanács munkájának segítése Szerdai napokon Ügyfélsegítő - 9-3. számú melléklet 1. Adatvédelmi ügy 2. Adóügy 3. Agrártámogatási ügy 4. Áldozatsegítés 5. Állampolgársági ügy 6. Állattartási ügy 7. Családtámogatási ügy Közigazgatási peres ügycsoportok 8. Diszkriminációval kapcsolatos, kinevezés keletkezése és módosítása tárgyában indult közszolgálati jogviszonyból származó per (Kttv., Hjt., Hszt., stb. ) 9. Dublini rendeletek (átadás) folytán megvalósuló közigazgatási cselekmény vizsgálata 10. Egészségbiztosítási ügy és megváltozott munkaképességűek ellátásai 11. Egyéb közigazgatási bírsággal összefüggő ügy 12. Egyéb ügy 13. Egyéb támogatási ügy 14. Elfogadhatatlanság miatt hozott döntés bírósági felülvizsgálata (menekült) 15. Építési ügy 16. Fegyelmi felelősséggel kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó per (Kttv., Hjt., Hszt., stb. )
Az Alkotmánybíróság 1481/B/1992/61. számú határozatában az indítványt elutasította és arra az álláspontra jutott, hogy a panasznapi ügyintézés – elősegítve a bírósághoz fordulás jogát – megfelel a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás fogalmának, de ennek ellenére nem célszerű, ha a bíró tartja a panasznapot. [10] Az indítvány elutasítását követően Dr. Martin Zoltán "A jus murmurandi alapján a panasznapról" címmel cikket írt[11], amelyben megemlíti, hogy "nem találkozott olyan bíró kollégával, aki az Alkotmánybíróság döntésével egyetértett volna". A panasznap legfőbb problémájaként azt jelölte meg, hogy az akkor hatályos 1952. törvény 121. § (1) bekezdésének c) és e) pontjai szerint a keresetlevél elmaradhatatlan kelléke az érvényesíteni kívánt jog meghatározása és a döntésre irányuló határozott kereseti kérelem megfogalmazása. E szabály alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bíró (titkár, fogalmazó) a panasznapon is a legjobb szakmai tudása szerint köteles eljárni, az érvényesíteni kívánt jogot pedig jogszabályra hivatkozással köteles megjelölni, ekképp az elkészült keresetlevél, kérelem stb.
Eljárás az ügy átosztásakor Az ügy átosztásakor az általános ügyelosztási rend szabályai alkalmazásával, az ügyelosztás - 5 - technikája szerint a sorrendben következő kapja meg az ügyet. Ügyelosztási rend mellékletei KMB-re beosztott bírák által intézett ügyek: 1. egyesbírók által intézett ügyek 1. tanácsok által intézett ügyek bírósági titkárok által intézett ügyek közigazgatási ügyszak ügycsoportjai: 3. közigazgatási elsőfokú peres ügyek 3. közigazgatási nemperes ügyek munkaügyi ügyszak ügycsoportjai 4. munkaügyi elsőfokú peres ügyek 4. munkaügyi nemperes ügyek Pécs, 2018. november 7. Dr. Sipos Balázs a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke Tanácsszám 1. - 6-1/A. számú melléklet A beosztott bírók által intézett ügyek A melléklet időbeli hatálya: 2019. január 1-től 2019. december 31-ig Név Intézett ügycsoport/a rászignálás módja Helyettesítéstárgyalási nap Dr. Gulyás Krisztina 2. K/M. Sebestyén Ágnes 3. Nochtáné dr. Simon Andrea 4. Szeberényiné dr. Burus Gyöngyi 5. Czinkné dr. Arató Zita 6.
Az említett projekt 2021. december 31-gyel technikailag lezárult. Két dolog bizonyos, de facto és de iure. Egyrészt, de facto, az MTVSZ mintegy hatéves működése bizonyította, hogy feladatait magas színvonalon képes ellátni, szolgáltatásaira a várakozásoknak megfelelő, stabil igény mutatkozik a munka világában; a Szolgálat működése mind kiterjedtebbé vált. Másrészt, de iure, kétségtelen, hogy a mindenkori magyar államnak jelen állás szerint kötelezettsége, hogy valamiképpen biztosítsa azon típusú szolgáltatások működ(tet)ését, amelyeket az elmúlt hat évben a Szolgálat (korábban az MKDSZ) látott el, azaz a kollektív munkaügyi viták békés feloldásának hatékony mechanizmusait. Ez következik egyrészt a kollektív alku promotálására irányuló nemzetközi jogi kötelezettségből, amelyet, egyebek mellett, az ILO 154. számú Egyezménye ír elő. [29] Az Egyezmény 5. cikke értelmében a kollektív tárgyalások elősegítésére a nemzeti körülményeknek megfelelő intézkedéseket kell tenni, amelynek egyebek mellett fontos eleme, hogy a munkaügyi viták rendezésére szolgáló szervek és eljárási módszerek oly módon legyenek kiépítve, hogy hozzájáruljanak a kollektív tárgyalások előmozdításához.
Pozitív tapasztalat viszont, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a legális foglalkoztatás biztosított. Forrás: | 2019-05-05 A válasz egyszerű: bármilyen mélyre. Az ember azt gondolná, hogy nincs már lejjebb, pedig mennyire hogy van. Szent Flóriánt évszázadok óta tisztelik a világ számos pontján, így volt ez valaha a magyaroknál is. 1999 óta a tűzoltók világnapja is, azokban az országokban, ahol becsülete van a bátorságnak, önfeláldozásnak, a bajba jutott embereknek nyújtott segítségnek, legyen szó tűz, vagy vízkárról. Magyarországon ez a fajta morál az elmúlt 6-8 évben szinte teljesen leépült, köszönhető az alkalmatlan megyei igazgatóknak, tűzoltósági felügyelőknek, parancsnokoknak. Számtalan ilyen történetet osztottunk meg már egymással az elmúlt években, amelyekből kifogyhatatlan munícióval látnak el a "főtűzoltók". Nem történt ez máshogy idén Flórián napon sem. Siófokon a tűzoltófelügyelő kiküldte a kollégákat szakadó esőben, hogy ugyan kapálják már körbe és gazolják ki a futópályát, ha már ünnepnapunk van.
Ahogyan az e lap olvasói előtt már minden bizonnyal ismeretes, [1] a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (továbbiakban: MTVSZ, illetve Szolgálat) célja a kollektív munkaügyi érdekvitában álló felek − így egyfelől munkáltatók (és érdekképviseleteik), másfelől szakszervezetek, üzemi/közalkalmazotti tanácsok − között a bizalom helyreállítása, a konfliktushelyzet megszüntetése, a munkahelyi béke megőrzése, illetve helyreállítása, illetve, távlatibb igénnyel, a hazai munkaügyi kapcsolatok kultúrájának, rendezettségének generális javítása. Az MTVSZ tehát nem más, mint egy európai uniós pályázat keretében (2016-19: GINOP-5. 3. 3-15; 2019-2021: GINOP-5. 3-18) a szociális partnerek konzorciuma által − a szakminisztériummal együttműködésben − működtetett, a kollektív munkaügyi érdekviták megoldásának országos, AVR (Alternatív Vitarendezési) megoldásokat nyújtó, egységes elvek mentén működő, szakmailag független, ingyenes támogató rendszere. Bevezetés: az MTVSZ mibenlétéről A Szolgálat első működési ciklusa (2016–2019) A Szolgálat második működési ciklusa (2019–2021) Az MTVSZ tevékenységének összegző értékelése Az MTVSZ továbbfejlesztésének elvi lehetőségei Főbb releváns nemzetközi tapasztalatok, trendek Az MTVSZ jelenéről és a jövőjéről 1.
OBH utasítás 16. (1). (2) bek.
Elmondható, hogy a korábban már kirajzolódó működési trendek a második projektciklusban is jellemzőek voltak, azaz: az ügyek többsége tanácsadás volt, de előfordult néhány közvetítési és egyeztetési eljárás is; az ügyek túlnyomó többsége a versenyszférából származott (néhány a közalkalmazás területéről); az ügyek kezdeményezésében a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti oldal többé-kevésbé kiegyenlített mértékben volt aktív. Fontos eredmény, hogy egyes régiókban bizonyos jelentős helyi munkáltatókkal vagy érdekképviseletekkel stabil munkakapcsolat alakult ki (mint a Szolgálat "visszatérő" ügyfeleivel). Továbbra is jellemző volt, hogy a tanácsadási eljárások általában jogszabályi értelmezések, a jog nyújtotta érdekvédelmi lehetőségek konkrét gyakorlati, érdekvezérelt megvalósulásának megértésére irányultak, mely esetekben a "munkajogászi gondolkodás" szerfölött hasznosnak és eredményesnek bizonyult (tisztán jogon kívüli, jogi kapcsolódási ponttal nem rendelkező problematika alig merült fel).