A végső döntés előtt a Pannon Rádió MIÉP-es kapcsolataira hivatkozva az ORTT nem jobboldali kötődésű delegáltjai tiltakozásul kivonultak az ülésről. Az ORTT kedvező döntését követően 2000. augusztus 20-án elkezdődtek a próbaadások, majd októberben hivatalosan is útjára indult a Pannon Rádió. A Pannon karaktere egyedi volt, erősen különbözött az akkor működő kereskedelmi rádiók arculatától. A rádió félóránként híreket sugárzott, a teljes műsor körülbelül 40%-át hírek tették ki. A Pannon rádió munkatársai között a kor neves médiaszemélyiségei fordultak meg. Önálló hit- és közéleti műsorral jelentkezett ifj. Hegedűs Lóránt református püspök, saját műsora volt minden történelmi keresztény egyháznak. A hírműsorokban olyan ismert jobboldali újságírók kaptak szerepet, mint Chrudinák Alajos, Pörzse Sándor és Franka Tibor, Zárug Péter Farkas, Császár Attila, zenei műsort vezetett Nagy Feró és Csuka Mónika. A Pannon Rádió műsoridejének meghatározó részét a zene tette ki. Pályázatában a vállalkozás vállalata, hogy kizárólag magyar művészek által előadott zeneszámokat sugároz majd műfaji megkötések nélkül.
A jelenleg csak a fővárosban hallgatható rádió beindulását követően egyből felmerült az igény az országos vétel iránt is" - adta hírül már idén márciusban a Magyar Fórum című hetilap Kell a szabad, magyar hang című cikkében. Az újság lehetőségként vázolta a műholdas sugárzás és a kábelhálózatokon való megjelenést, ám jelezte, hogy ennek megvalósítása anyagi és jogi problémákat is felvet.
A Pannon Rádió elleni zenészbojkott fenntartása érdekében rövidesen az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ). A hatályos jogszabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy az előadók letilthatják-e szerzeményeik lejátszását a szélsőséges hangvételű rádióban. A zenészek ugyanakkor nem tervezik beperelni a rádiót, ha az továbbra is játszaná szerzeményeiket. "Nem rendőrökkel és jogászokkal akarunk villogni, egyszerűen csak mint zenészek tiltakozunk a gyűlöletbeszéd ellen - mondta Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere nyilatkozatuk céljáról. - A Pannon Rádió amúgy csak a jéghegy csúcsa, mi ugyanúgy nem értünk egyet a Fábry-show szaloncigányozásával vagy a Heti hetes buzizásával, és azzal az ellenségeskedéssel sem, ami a magyar közbeszédben zajlik. "A hat zenekar - a Kispál, a Nyers, a Másfél, a Kimnowak, az Anima Sound System és a Pál Utcai Fiúk - már régóta fontolgatta, hogy valamiképp hangot ad véleményének. Február elsején szánták el magukat egy tiltakozó nyilatkozat megírására, amit faxon el is küldtek a Pannonnak.
Nem igazán szeretjük, amikor cigányoznak, buziznak, zsidóznak, mert ez a popzenétől, a fiataloknak szóló zene lényegétől teljesen idegen. ") 2002. február 10. Alulírottak egyetértünk a Nyilatkozattal és csatlakozunk hozzá. Tesszük ezt attól függetlenül, hogy dalainkat a Pannon Rádió eddig játszotta-e vagy sem, szándékában áll-e játszani vagy sem.
Az előadók számára jogot kellene biztosítani ahhoz, hogy bármilyen, őket vagy a művüket sértő körülmény esetén felléphessenek, például letilthassák szerzeményeiket - véli a TASZ. A jelenleg még félkész beadványt a közeljövőben tervezik továbbítani az Alkotmánybírósá az ArtisJusnál dolgozó jogász - bár természetesen még nem ismerheti a dokumentumot - magát a felvetést sem érti, és eleve okafogyottnak véli a kezdeményezést: "Téves az az elképzelés, hogy az ArtisJus bármilyen szerzőt is korlátoz, hiszen nem tiltja meg senkinek, hogy egyéni bírósági úton rendezze a sérelmeit, aminek letiltás is lehet az eredménye. "Felesleges faxniA Pannon Rádió nem tulajdonít nagy jelentőséget a zenészek tiltakozásának. "A február elsejei faxos nyilatkozatot komolytalannak gondoljuk, mivel azt nem írták alá saját kezűleg" - mondta Zárug Péter Farkas szerkesztő. A faxra egyébként első válaszuk ez volt: "Jó. " Egy másik válaszlevelükben pedig azt írták: kíváncsian várják, hogy az egyébként általuk ritkán játszott tiltakozók politikai felhangú akciójuk jogi bonyodalmait hogyan rendezik; a Pannon amúgy tudomásul vette a dófalvy Attila rádiótulajdonos elnézést kért a zenészektől, akiket Franka Tibor műsorvezető esetleg megsértett.
2002. 08. 14 | Szerző: VG Online Jogi lépésekre készül a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány és annak egyes vezetői ellen a Gidó Média Kft., mert a vállalkozás vezetői kifogásolják a céggel kapcsolatban megfogalmazott nyilatkozatokat és "vádaskodásokat", illetve a Pannon Rádió frekvenciájának "jogosulatlan használatát" - közölte Gidófalvi Attila ügyvezető igazgató az MTI-vel. Győri Béla, az alapítvány kurátora hétfőn közölte, hogy a Hírközlési Felügyelethez köthető ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek korrupció gyanúja miatt. Gidófalvi Attila tudatta: jelenleg az előállt helyzetet vizsgálják, de napokon belül eldöntik, milyen lépéseket tesznek. (VG)
A Pannon a nagy kereskedelmi rádiók által háttérbe szorított vagy egyáltalán nem játszott együtteseknek is helyet adott, kínálatában megjelentek a 80-as évek magyar rockzenekarainak albumai, népzene, illetve a magukat a politikai jobboldalon elhelyező zenekarok (Romantikus Erőszak, Oi-kor, Akcióegység, Nemzeti Front, Egészséges Fejbőr, Magozott Cseresznye) számai. Az adó zenei főszerkesztője Nagy Feró volt, a szerkesztők között Schuster Lóránt is tevékenykedett. A kizárólag magyar nyelvű adásra utalt a rádió által választott szlogen: Az érthető frekvencia. BotrányokSzerkesztés A magyar baloldal már létrejötte előtt támadta a Pannon Rádiót hangsúlyozván annak MIÉP-es kötődését. Az ORTT az adó működése alatt többször is szembe került a Pannon Rádió vezetésével. A rádió két millió forintos büntetést kapott, amikor az adásában felolvasták ifj. Hegedűs Lóránt egy gyűlöletkeltőnek tekintett írását. [2] A rádió műsorát kísérő botrányok többször is ráirányították a közfigyelmet az adó működésére.