Márpedig ez elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy elkerüljük a végzetes globális éghajlati válságot. Miért nem lehet Paks II megépítésével párhuzamosan fejleszteni az ország megújulóenergia-hálózatát? A nagy összegű állami támogatással megépülő Paks II kényszerpályára állítaná Magyarországot, és ellehetetlenítené a megújulók itthoni terjedésé II üzembe helyezésével a tulajdonos magyar állam érdeke az lenne, hogy ne a megújulókkal előállított áramot, hanem a paksi atomerőműben termelt áramot fogyasszuk. Paks II-nek ráadásul nemcsak a hazai, hanem a regionális piacon is kéne majd versenyeznie. A megújulók gyors terjedése miatt azonban a Paks II által megtermelt drága áramra várhatóan nem lenne kereslet. A magyar állam így nem lenne érdekelt abban, hogy energiahatékonysági programokat, vagy a megújulók használatát támogassa. Sőt, ez utóbbiak terjedését már most is korlátozza az új szélerőművek telepítésének ellehetetlenítésével és a napelemeket terhelő adókkal és járulékokkal. A megújuló rendszerek és az atomerőművek egymás versenytársai.
Az Átlátszó legújabb cikkében arról számol be, hogy akárcsak négy évvel ezelőtt, úgy idén is 30 fok feletti hőmérsékletet mértek a Dunában a paksi atomerőműnél. A korábbi esetből tanulva az atomerőmű szakembereinek módszerét használták az átlátszósok, és a szakszerű hőmérés is azt mutatja, hogy az atomerőmű harminc fok fölé hevíti a folyót. Az, hogy az atomerőmű túlhevíti a Dunát nem túl meglepő, ugyanis az elmúlt időszak legmelegebb és legszárazabb nyarát tapasztaljuk, ami mind a folyó vízmagasságát, mind hőmérsékletét befolyásolta. Alacsonyabb és melegebb vízállással kell hűtenie az amúgy sem maximális kapacitáson működő atomerőművet a Dunának, aminek következtében az erőmű sem hűl rendesen, cserébe felforr a folyó vize. A klímaváltozás ellen úgy tűnik nem tudunk atomerőművekkel védekezni itthon, ugyanis a nyarak ennél csak melegebbek lesznek, akárcsak a Duna vize, és az akkor mért adatok ellenére, egyre biztosabbá válik, hogy a Paks 2-t biztosan nem fogja tudni lehűteni a Duna anélkül, hogy teljesen tönkremenne benne a folyó ökoszisztémája.
A két eset ugyanakkor gyakorlatilag kiegyenlíti egymást, így ennek, az éves villamosenergia-termelésre gyakorolt hatása elhanyagolható, ráadásul a teljes erőművi hatásfokot nézve a Pakson is alkalmazott frissvizes hűtés 1, 5-2 százalékkal jobb megoldást jelent a hűtőtornyos hűtésnél. Felidézik, a Paksi Atomerőmű működését szigorú szabályok, előírások határozzák meg, amelyeknek a létesítmény minden esetben megfelel. Az atomerőmű működésének legfontosabb alappillére, hogy környezetére a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolja, összes kibocsátása ennek megfelelően az egyébként is nagyon szigorú hatósági előírások töredékét, 3 ezred részét teszi ki, a biztonságot pedig többszörösen biztosított rendszerek szavatolják.
Kiemelt kép:Máthé Zoltán / MTI
Ennek ellenére az erőmű vezetése most nagy erőkkel azon dolgozik, hogy a műszaki hibák sorozatát elkövető cég nyerje el a jogot a károk elhárítására is, amely újabb szerződéshez juttatná a francia-német céget. Az Energia Klub megengedhetetlennek tartja, hogy az a cég, amelynek mérnökei egy hibás berendezést terveztek, gyártottak, szállítottak majd üzemeltettek a paksi atomerőmű 2. blokkja mellett, most újabb kísérletezésbe fogjanak, és ezzel veszélyeztessék a magyar állampolgárok és a környező országok lakosságának egészségét, anyagi biztonságát. Morálisan biztosan aggályos az ügy, de nem kizárt, hogy jogilag is kifogásolható a folyamat, melynek kapcsán az Energia Klub ügyészségi eljárás kezdeményezését fontolgatja. A paksi vezetés »jóslata« a 2. blokk lehetséges indítási időpontjára vonatkozóan csak PR fogás lehet, hiszen amíg a felkért cégek ajánlatai nincsenek az erőmű birtokában, addig erre a kérdésre senki nem tudhatja a választ. A vezetők most csupán arra a kérdésre válaszolhatnak, hogy mikor fogják kiírni azt a nemzetközi tendert, amelyre a majdani, lehetséges intézkedési tervek beérkeznek a megfelelő nukleáris technológiával, referenciákkal és elképzelésekkel rendelkező cégektől.
Címlapkép: A Greenpeace Paks II. elleni tiltakozó akciója 2018. március 25-én (Fotó: Mérce) környezetvédelemklímaválságpaksi atomerőműdunapaks2
A környező települések egyes polgármestereiből álló társaság nagy pénzeket kap az erőműtől, és tagjai rendszeresen drága külföldi utakon vehetnek részt az erőmű költségén. Nem is csodálkozhatunk, ha ezzel a háttérrel a társaság olyan tájékoztatást ad, amely a legkedvezőbb az erőműnek. Az Energia Klub felháborítónak tartja, hogy Pakson a tényfeltárás helyett a közvélemény megnyugtatását célzó látszatintézkedések történnek. Ámon Ada, az Energia Klub vezetője kifogásolta, hogy az üzemzavar okairól az erőmű által május 11-én nyilvánosságra hozott 30 oldalas vizsgálati jelentés nemhogy a felelősség megállapítását nem teszi lehetővé, hanem a baleset előzményeit, valamint az üzemanyag-kötegek tönkremeneteléhez vezető eseménysorozat tényleges körülményeit is igyekszik elfedni. Mi is történt? A tájékoztatás milyenségét az is szemlélteti, hogy amikor megpróbáltam rámenni a Paksi Atomerőmű Rt. honlapjára, kiderült, hogy nem vagyok jogosult megtekinteni a "Hírek, aktualitások" rovatot. Viszont sebaj, hiszen az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján már hozzáférhető a hivatal jelentése (május 30-tól, azaz az üzemzavar után két héttel — miért is vagyunk elégedetlenek?