A 12–16. pontban foglaltakat nem kell alkalmazni azon személy esetében, aki a KKM Konzuli és Állampolgársági Főosztály ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe kíván belépni (a továbbiakban: ügyfél). A KKM Őrség eligazító (objektumőr) munkatársa az ügyfelet érkezésekor a KKM Konzuli és Állampolgársági Főosztály eligazítójához irányítja. 18. A KKM központi épületeibe személyazonosításra alkalmas okmánnyal belépni kívánó KKM munkatárs – a KKM munkatárs vezetőjének visszaigazolása, valamint az adatai rögzítését követően – beléptetéskor II. számú (kék) elektronikus vendégkártya felvételére jogosult. 19. A személyazonosításra alkalmas okmány alapján beléptetett személyek kilépésekor – a vendégkártya visszavétele után – a KKM Őrség eligazító (objektumőr) munkatársa rögzíti a kilépés időpontját. 20. A KKM Őrség a be- és kiléptetéssel kapcsolatban keletkezett iratokat, nyilvántartásokat a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatának rendelkezései szerint kezeli. 4. A BITÁF által kiadott ideiglenes belépők21.
A Külügy tágas belső csarnokból nyíló, elegáns könyvtárába ma a Budát egykor védelmező fal középkori rondellájának szakszerűen feltárt és konzervált maradványai feletti üvegpadlón léphetünk be. Az első önálló Magyar Külügyminisztérium 1848-ban alakult. A kiegyezés után osztrák-magyar közös intézmény működött, majd a Monarchia felbomlását követően újra önállósulva közel száz külképviselettel, és ezekhez rendelt szép épületekkel is kiegészült. 1919 után a reprezentatív épületet kereső minisztérium a Várnegyedbe, a Dísz tér 1-2. szám alatti, korábban a Vöröskereszt Egylet palotájaként ismert historizáló épületbe költözött. Az 1901-03 között, Hültl Dezső és Hauszmann Alajos tervei alapján felépült saroképületet 1945-ben porig bombázták. (Ma a helyén ásítozó üres telken jeles napokon kirakodóvásár tarkállik. ) Az egykor a pesti oldalról is jól látható épületet titkos föld alatti folyosórendszer kötötte össze a budavári palotával, ahol ekkoriban a kormányzó is lakott. A Honvéd Főparancsnokság és a Külügyminisztérium (balra) a Dísz téren, a második világháború előtt.
חנהNagyon köszönöm Peter Cizerto külügyminiszternek az igazság és az igazság szeretetét. Toda Raba. Szak GaborProfi Csapat, árhol a világban. Nagyon segítőkészek. Andras KovacsJól szervezett; türelmes, segítő, hozzáértő munkatársak Krisztián VargaNagyon jó a biztonsági rendszerük, az ügyintézők nagyon segítőkészek, gyorsak!! Laci szigor van itt kérem szépen... Na és sok külföldi 🙂 Attila SeprenyiPontos, gyors, hozzáértő ügyintézés. Tiszta környezet. Székely MátyásNagyon gyors és egyértelmű Domonkos JuhászGyors ügyintézés, kedves dolgozók Ferenc MiklósSzép környékén van. Botond BordásProfi csapat Pavlos SekoulopoulosMeglepi... César Cid(Translated) Ez egy egyedülálló hely, az illetékesek (nem tudom leírni a nevét, de azonnal felismeri őt! Jól szervezett, összpontosít az egy főre jutó történésekre, többfeladatos válaszokra és nagyszerű személyiséggel! ) gyorsak minden olyan dokumentummal kapcsolatban, amire szüksége lehet. 20 percen belül végeztem azzal, amiért idejöttem. Köszönöm srácok, folytassák a jó munkát!
Azt a Bem téri bérházat, amelyben a Külügyminisztérium a 2. világháború utáni időktől működik, Baumgarten Sándor tervezte az 1900-as évek elején. Baumgarten Lechner Ödön munkatársaként közreműködött a magyar szecesszió egyik legszebb épületének, a Hold utcai Postatakarékpénztárnak a tervezésében. Ismertebb önállóan tervezett munkája a Vakok Intézetének jellegzetes, téglaszalagokkal tagolt épülete. Rekonstrukció helyett rendkívüli költségekkel végigvitt arculatváltás lett a minisztérium B és C épületeként is ismert, elöregedett ház sorsa. Homlokzatát leegyszerűsítették, az első szinttől a párkányig elegánsnak szánt, fehér kőlapokkal burkolták. Középütt egyszerű oszlopos főbejárat, amely timpanonszerű formájával a posztmodernnek nevezett ízlésvilágot próbálja közvetíteni. Felette sötétített ablakos üveghomlokzat viszi tekintetünket a magasba. A halványzöldre festett acélkorlátok talán az egykor volt szecessziós épületdíszekre reflektálnak. Fent tetőterasz, és még egy funkcióját vesztett timpanon.
Kevesen léphetnek be abba a Bem téri épületegyüttesbe, ahonnan a magyar állam külkapcsolatait intézik. Nekünk alkalmunk nyílt rá. Áll a Bem téren egy nem túl feltűnő épületegyüttes, amely sokkal nagyobb szerepet tölt be a jelenkori magyar történelemben, mint első blikkre gondolnánk. A második világháború óta innen bonyolítják Magyarország külkapcsolatait: eleinte főleg a szovjet, az utóbbi évtizedekben pedig elsősorban az Európai Unió felé; és ebből a komplexumból intézik az államközi kapcsolatokat a Föld majd kétszáz országával is. Betekintést nyertünk oda, ahova külsősként csak államtitkárok és miniszterek járnak: a Külügyminisztérium palotájába. A terület egyik első ábrázolását egy 17. századi metszeten láthatjuk. A minaretekkel tagolt településképen jól látható a középkori városfal, és rajta (folyóparti szegletében) a "Kakas-kapu" bástyája (ágyútornya). Ma már nehéz elképzelni, ám az észak-budai Duna-part mellett ősidőktől lakott, Vízivárosnak nevezett terület még kétszáz évvel ezelőtt is Buda külvárosa volt.
6. Az 5. pont b) alpontjában felsorolt személyek részére a látogatást megelőzően legalább 72 órával korábban adott előzetes írásbeli jelzés alapján munkaidőben és KKM kísérettel biztosítható a KKM központi épületeiben való tartózkodás. Amennyiben az 5. pont bk) alpontjában megjelölt személy fogadó szervet nem nevez meg, vagy a fogadó szerv számára kíséretet biztosítani nem tud, a KKM Őrség a KKM Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály (a továbbiakban: BITÁF) munkatársának tájékoztatása, és a BITÁF kérésére II. számú (kék) elektronikus vendégkártyával végzi a beléptetést, az 5. pont bk) alpontjában megjelölt személy részére, tekintettel az általa kézbesítendő a minősített adatot tartalmazó küldeményre, biztosítható a munkaidőn túli, és a kíséret nélküli közlekedés. 7. Munkaidőn kívül az 5. pont c) alpontjában meghatározott személyek belépésekor a KKM Őrség regisztrálja a belépés tényét, a KKM munkatárs által megjelölt tartózkodási helyét, a szoba- és telefonszámát, valamint a behatolást jelző riasztó rendszert szükség esetén kikapcsolja.
39. Az önálló biztonsági területek kivételével a KKM központi épületeiben lévő területek, helyiségek behatolást jelző riasztórendszer riasztását munkanapokon 24 órakor a KKM Őrség élesíti. Ha bármely területről jelzés érkezik, azt a KKM Őrség köteles kivizsgálni. Ha a kivizsgáláskor az adott helyiségben még jogszerűen tartózkodik munkavégzés céljából KKM alkalmazott, abban az esetben a munka befejezését követően történik meg az adott helyiség beriasztása. 40. A 39. pontban szerepeltetett biztonsági területek bármely riasztása esetén a KKM Őrség minden esetben köteles a jelzést kivizsgálni, annak eredményét a technikai üzemnaplóban rögzíteni, arról legkésőbb a következő napon munkakezdéskor a BITÁF vezetőjét tájékoztatni. 41. A KKM Őrség köteles a riasztóközpont, mozgásérzékelő rendszer (a továbbiakban: biztonságtechnikai rendszerben) bekövetkezett hiba esetén a hibaelhárítással kapcsolatos intézkedések megtételére, melynek tényét a technikai üzemnaplóban köteles rögzíteni. A hibaelhárítási munkalap ellenjegyzésére a KKM Őrség alosztályvezetője és szolgálatparancsnokai jogosultak.