A UNESCO világörökség listájára legutoljára 2001. december 13-án felkerült lengyel műemlékek a widnicei Szentháromság templom és a jaworzei Szentlélek templom, közismert nevükön a Béketemplomok. Dél-Lengyelországban, a Szudétákban találhatóak, egyfajta jelképei a vallási toleranciának, amelyet a 30 éves háború után tanúsított a katolikus III. Habsburg Frigyes császár a sziléziai protestáns közösséggel szemben. A császár 1652-ben a protestánsok kérésére engedélyezte a templomok felépítését, igaz meglehetősen szigorú és szokatlan követelményeket támasztva: Az építkezéshez mely nem tarthatott 1 évnél tovább, tilos volt tartós anyagokat (téglát, követ) felhasználni, csak fát, agyagot, homokot és szalmát. A templomokat a városfalakon kívül, de attól ágyúlövésnyire kellett építeni, tornyuk, harangjuk nem lehetett. A protestánsok a feladatot egyedülálló műszaki megoldás alkalmazásával oldották meg. A templom váza fagerendákból készült, a réseket agyaggal, szalmával és tojásfehérjével, mint kötőanyaggal töltötték ki.
Az eredeti részleteket megőrző, valósághű rekonstrukció példaértékű, az óváros megérdemelten került fel a Világörökség listájára. Igazi kincsekre, restaurált műemlékekre, utcákra, hangulatos zugokra bukkanhatunk a modern Varsó fémből-üvegből készült toronyházainak és széles, forgalmas utcáinak sűrűjében. A főváros büszkeségének egyik forrása parkjai. A XVIII. századi Łazienki-parkot Lengyelország egyik legszebb épület és parkegyüttesének tekintik, amely nemcsak ápolt gyepéről, évszázados fáiról, kíváncsi mókusairól, hanem szabadtéri koncertjeiről híres. A fűzfa árnyékában megpihenő, kőbe foglalt Chopin mester figyelő szemei előtt egész nyáron zajlanak a hangversenyek. Érdekességként hatnak a fővárosban a kommunista idők szocreál maradványai, az egyik legismertebb közülük a Kultúrpalota, az ország legmagasabb épülete, a Kultúrpalota. Toruń, Kopernikusz szülővárosa több mint 300, az európai kultúra történetének részét képező műemlékéről híres. A főtér és a hozzá kapcsolódó utcák szerkezete 700 éve mit sem változott.
Promotion! 0, 50 PLN 0, 20 PLN/ db Készleten Borostyánszínű, ovális 5 mm-es régi arany mennyiség Hozzáadás a kedvencekhez Hozzáadás a kedvencekhez SKU: PUK-O5-ZST Kategória: Csapok, rugók Tagi: brads, szegecsek, zárak Opis Méret: 5 × 5 mm Kapcsolódó termékek Szegecs gomb 11 / 4 / 6-8 mm nikkel 1, 00 PLN 0, 40 PLN/ db Kosárba Piramiszárak 7 mm-es fekete nikkel 0, 60 PLN 0, 24 PLN/ db Dekoratív nylon szegecs 6 / 2 / 6mm nikkel Ovális zárak, 8 mm-es nikkel véséssel Hozzáadás a kedvencekhez Hozzáadás a kedvencekhez
A Nemzeti Parkot a Bioszféra Rezervátumok közé sorolták és elnyerte a megtisztelő Európa Diplomát is. A kihalástól megmentett bölényeken kívül ritka madárfajokat, évszázados faóriásokat tekinthetünk meg (a fák átlagéletkora 126 év! ). 1979-ben az UNESCO világörökség listájára, harmadik lengyelországi objektumként felkerült az egykori owięcim-brzezinkai hitleri haláltábor területén felállított Auschwitz-múzeum. A II. világháború alatt a hitleri megsemmisítő akció keretében ebben a haláltáborban közel 1, 5 millió különböző nemzetiségű ember pusztult el, ezeknek több mint 90%-a zsidó származású volt. Az egykori népirtás eme elrettentő helyszínére a hírhedt "Arbeit macht frei" feliratú kapun (a munka felszabadít) lehet bejutni, és nincs ember, aki közömbösen menne el a fogolybarakkok, gázkamrák, vagy a cellákban felhalmozott, egykor a rabok tulajdonát képező tárgyak mellett. A múzeum az emberi lealjasodás és határtalan kegyetlenség ellen emeli fel intő szavát, tanúságtétel az eljövendő nemzedékek számára.
Az egyik magaslat a Golgota, a másik az Olajfák hegye elnevezést kapta, a patak névadója pedig az a Cedron, amelybe Jézust taszították az őt kísérő katonák. Az eredmény egy természet és ember által harmonikusan kialakított, szimbolikus és mélyen spirituális környezet. A Nagyhét idején a helyszínen Jézus Krisztus kínszenvedését bemutató, rendkívül színes és látványos misztériumjátékokat rendeznek. A világörökség listáján szerepel három további, a lengyel kultúra és történelem szempontjából meghatározó jelentőségű város - Varsó, Toruń és Zamoć - építészeti együttese is. Ha a varsói óvárost nézzük, nehéz elképzelnünk, hogy a II. világháború alatt a földdel tették egyenlővé. A vörös téglafallal körülvett óváros bérházai, a templomok égbenyúló tornyai és a Királyi Vár, mind a háború utáni újjáépítés eredménye. És noha egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az egykor Észak-Párizsaként is emlegetett, XIII. századi épületekkel büszkélkedhető város pompája örökre feledésbe merül, ma már saját szemünkkel győződhetünk meg arról, micsoda műgonddal építették újjá a főteret és a királyi palotát a háború után.
Klíma Lengyelország éghajlatát a sarkvidéki-óceáni légáramlatok is befolyásolják, kontinentális elhelyezkedésén kívül. Az átlaghőmérséklet 6-9 °C, időjárása mégis enyhébb Magyarországénál. Hat évszak van, - a fent említett okok miatt -, az úgynevezett télelő (nov. közepétől - dec. közepéig), és a tavaszelő (feb. - ápr. ), a nálunk is ismert évszakokon kívül. Gazdaság Egy főre jutó GNP: 1 960 USD ipari ország. Történelem, kultúra A lengyel nemzet a 10. század közepére kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni. Lengyelország 16. századi aranykoraLengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége a lengyel-litván államközösség idején volt, amikor még a Jagelló-ház uralkodott. Megválasztották III. Valoi Henriket, de csak halála után, Báthory Isván uralma alatt jött létre az erős hatalom. IV. Rettegett Iván háborúzása közben elfoglalták Litvániát és Lengyelország lakói büszkék voltak az ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a mai napig a szabadság az egyik legfontosabb értékük.