Az EU energiapiacának jelenlegi szerkezete miatt az elszabadult gázárak nyomán ugrásszerűen megnőtt a villamos energia ára is. Oroszország Ukrajna elleni inváziójának hatása a piacokra: uniós válaszlépések (háttér-információk) URL másolása a vágólapra Másolás Másolás
Ilyen helyzet alakult ki például 2018 nyarán a Paksi Atomerőmű esetében is. Ezekben az esetekben az történik, hogy csökken a kínálat, hiszen vízerőmű vagy atomerőmű kapacitása esik ki és emiatt emelkedésnek indul az áramár. Ezek az időjárási hatások olyannyira jelentősek lehetnek, hogy akár duplájára is emelkedhet rövid ideig az áram ára. Aztán amikor a szélsőséges időjárási viszonyok elmúlnak, akkor az ár is visszamegy a normális szintre. A hosszabb távú, trendszerű, a villanyszámlánkat is befolyásoló piaci ármozgásokat teljesen más tényezők okozzák. Ahhoz, hogy ezt megértsük, meg kell néznünk, hogy hogyan készül / honnan is jön a villamos energia. A villamos energiát erőművek termelik. Ezek lehetnek fosszilis energiahordozókkal működő erőművek, például szén- vagy gázerőművek, atomerőművek, illetve megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek; tehát például vízerőmű, biomassza erőmű, napelem, szélerőmű. A szolgáltató végső soron (közvetlenül, vagy közvetve) tőlük veszi az energiát és a kérdés az, hogy ezek az erőművek mennyiért fogják neki eladni.
Mindebből az következik, hogy hosszabb távon az határozza meg a lakossági energiaárakat is, hogy a szolgáltatók milyen áron tudják az energiát beszerezni. Ilyen szempontból pedig fontos kérdés, hogy mi mozgatja a piaci energiaárakat. Vegyük például a villany árát. Először is meg kell különböztetni, hogy hosszú távú, trendszerű árváltozásról beszélünk, vagy rövidtávú ármozgásokról, áringadozásokról. Az utóbbitól megvéd minket a szabályozott ár, az előbbitől viszont nem. Rövidtávon jelentős ármozgást okozhat az időjárás. Például nagy hidegben, illetve nagy melegben sokkal nagyobb a villamosenergia-fogyasztás. Hidegben azért, mert sok helyen a fűtés villamos energiával működik, melegben pedig a légkondicionáló berendezések miatt. Ilyenkor tehát megnő a kereslet és emiatt az ár is megemelkedik. Aztán jelentős áremelkedés van aszályos időszakban is. Ennek az az oka, hogy ilyenkor a vízerőművek kevesebb áramot tudnak termelni. Sőt, ha a folyóknak nagyon kicsi a vízhozama, akkor akár egyes atomerőműveket is vissza kell terhelni, mert a folyóvíz nem tudja megfelelően ellátni az atomreaktorok hűtését.
Az új szabályok emellett szolidaritási megállapodásokat írnak elő: ezeket tagállamok kötik egymással, hogy kisegítsék azokat az országokat, amelyek területén nincsenek gáztároló létesítmények. A tárolókapacitással nem rendelkező országoknak az éves belföldi gázfogyasztásuk 15%-ának megfelelő mennyiségű gázt kell tárolniuk egy másik tagállam készleteinek részeként. A külső beavatkozások kockázatának elkerülése érdekében a rendelet azt is előírja, hogy minden föld alatti tárolóhely üzemeltetőjének kötelező tanúsítással kell rendelkeznie. 2022. szeptember 27-ig a legtöbb tagállamnak sikerült az előírt szintig feltöltenie készleteit: e tekintetben az EU átlaga 88%. A Tanács rendeletet fogadott el a gáztárolásról (sajtóközlemény, 2022. június 27. ) 88% az uniós gázkészletek átlagos feltöltöttségi szintje (2022. szeptember 27. ) 2022. augusztus 5-én az EU tagállamai megállapodtak arról, hogy 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 15%-kal csökkentik gázkeresletüket. Figyelemmel arra, hogy a Bizottság csak két héttel korábban, július 20-án nyújtotta be az erre vonatkozó javaslatát, kijelenthetjük, hogy a Tanács rekordgyorsasággal hozta meg döntésé új szabályok értelmében a tagállamok nemzeti szinten intézkedéseket hoznak azzal a céllal, hogy egy adott konkrét időszakban csökkentsék a gázkeresletet.
A csökkentés önkéntes alapon történik, de ha a gázellátásban zavarok lépnek fel, a Tanács a Bizottság javaslata alapján aktiválhat egy riasztási mechanizmust, amely kötelezővé teszi a tagállamok számára az említett csökkentést. E forgatókönyv esetén is alkalmazható lenne ugyanakkor néhány kivétel az egyes országok körülményeire figyelemmel. A jogszabály rögzíti, hogy az országoknak mindenekelőtt olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek nem érintik a háztartásokat vagy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, például a kórházakat. Ha Unió-szerte hatékonyabban használjuk az energiát, azzal az energiamegtakarításhoz is hozzájárulunk. A Tanács az "Irány az 55%! " intézkedéscsomag keretében jelenleg olyan új szabályok kidolgozásán munkálkodik, amelyek nyomán az EU-ban az eddiginél magasabb energiahatékonysági célértékeket kell majd elérni 2030-ig. A Tanács rendeletet fogadott el a gázkereslet idén télen esedékes 15%-os csökkentéséről (sajtóközlemény, 2022. augusztus 5. ) "Irány az 55%!
Az orosz tüzelőanyagoktól való uniós függőség csökkentése egyrészről kulcsfontosságú ahhoz, hogy – különösen az energiahiány esetére felkészülve – fokozzuk az EU energetikai rezilienciáját és autonómiáját, másrészről pedig felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások irányába történő elmozdulást is. Válaszul arra, hogy a vezetők konkrét terv kidolgozását szorgalmazták az orosz importra vonatkozó határozatuk végrehajtására, a Bizottság 2022 májusában közzétette a REPowerEU tervet.
Milyen intézkedéseket hoznak az uniós országok az energiaválságra válaszul? Az uniós vezetőket és a Tanácsot komoly aggodalommal tölti el az energiaárak jelenlegi emelkedése és az energiaellátás zavara. Az uniós országok egységes álláspontot képviselnek, és szorosan koordinálják az emelkedő árakra és az energiapiac egyensúlyhiányaira válaszul hozott intézkedé uniós tagállamok közötti egység elengedhetetlen az energiaválság leküzdéséhez. Az együttműködés a legmegfelelőbb módja annak, hogy az uniós országok hatékonyabban enyhíthessék a válság hatásait, és mérsékeljék a kockázatokat. A közös energiabeszerzés révén például csökkenthetők az importköltsé energiaellátás jelenlegi, rendkívül bizonytalan helyzete, valamint az Oroszországból érkező szállítások akadozása azt is szükségessé teszi, hogy az uniós országok szolidaritást vállaljanak egymással, és támogatást nyújtsanak azoknak az országoknak, amelyek nagyobb mértékben függenek az orosz energiától, és így az ellátás esetleges zavarai is jobban érintik őket.
Legalább 5%-os csökkenés az EU villamosenergia-felhasználásában csúcsidőben Az új szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy beszedjék az energiaágazatban keletkező többletnyereségből származó forrásokat, és azokat újraosszák a legkiszolgáltatottabb fogyasztók és vállalkozások között az EU-n belül, közvetlen támogatást nyújtva így azoknak, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése. Ezek az új szabályok kivételes és ideiglenes jellegűek. Alkalmazásuk 2022. december 1-jén veszi kezdetét, és 2023. december 31-ig tart. A Tanács hivatalosan elfogadta az energiaárak csökkentését célzó vészhelyzeti intézkedéseket (sajtóközlemény, 2022. október 6. ) Az EU energiafüggőségének csökkentése A 27 uniós tagállam vezetői az állam-, illetve kormányfők 2022. márciusi nem hivatalos találkozóján közösen úgy határoztak, hogy – az Ukrajna elleni orosz invázióra és az EU 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzéseire figyelemmel – fokozatosan megszüntetik az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőséget.
Olyan is előfordulhatna, hogy hidegebb hónapokban olyan magasra emelkedne az energiahordozó ára, hogy azt az alacsonyabb jövedelmű családok esetleg nem is tudnák kifizetni. Villamos energia tőzsdén kereskedett áram ára 2019. 08. 12-én Forrás: HUPX Azért, hogy ilyen ne fordulhasson elő, az energiaszolgáltatók szabályozott fix áron adják tovább a lakosságnak a villanyt és a gázt. A szolgáltatók ennél a fix árnál valamikor olcsóbban, valamikor drágábban tudják az energiahordozót a piacon beszerezni, de ezek az eltérések kiegyenlítik egymást és ilyen módon tudják biztosítani a lakosság számára a fix, szabályozott árat. Ha a nagykereskedelmi piacon tartósan változik az energiahordozó ára, akkor egy idő után a szabályozott árnak is meg kell változnia. Ha ez nem így lenne, akkor az energiaszolgáltató veszteségessé válhatna vagy nagyon magas profitot termelhetne. Annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő, egy hatóság folyamatosan figyeli, hogy az energiaszolgáltatók milyen áron tudják beszerezni az energiahordozókat és ha tartósan csökkennek vagy növekednek a nagykereskedelmi árak, akkor a lakossági áron is változtatnak.