Látott-e hibákat, kiemelkedő teljesítményeket? Azokról mit gondol? Kibontjuk, és íme, ott a "tapasztalat", lehet beleírni az önéletrajzba. A munkáltató, aki kiválasztja őt, pontosan tudni fogja, miért választja – még csak nem is az előző munkahelye irányítószáma alapján választ. A lehetőséget keresi a jelöltben, ami ebből a fajta "szekunder tapasztalatból" levezethető. Ezt kell átadni a pozícióhoz igazított önéletrajzban és az állásinterjún. Az ilyen igények egymásra találásán segít a feladatalapú és a kompetencia-alapú önéletrajz, illetve ezek egyedi mixe. A CV-makerek itt megszégyenülten elfüstölnek… Pont mint egy Europass. Ott vannak bennük a kötelező CV szekciók, még a végzettség eleje-vége is beleírandó, napi pontossággal, csakhát ez egyetlen munkáltatót sem érdekel. Készségekben hozza a példát segítőkészen, pl. Microsoft Excel, és még szintet is választhatsz, miszerint akár "professional" is lehetsz. És az mit jelent? Honnan fogom megtudni belőle, mennek-e a statisztikai műveletek pl.?
Viszonylag kockázatmentes: ha mindent mindig időben megcsinálunk, úgy, ahogy mások eldöntötték, nincs túl nagy esély arra, hogy hibáznak. A home office meg most menő, és kényelmesnek is tűnik, jó lesz ilyet elvárni. Erre elég könnyű önéletrajzot gyártani, a probléma velük, hogy mindenkié egyforma lesz, gyakorlatilag a szerencsén múlik, kié lesz az állás. Ezért praktikus ezt elhagyni, és elfogadni, hogy mostantól nem ezt kell csinálni, hanem pl. feljebblépni. Ez veszélyesnek tűnik, bizonytalanságokat hoz. Feljebblépni standard önéletrajzzal? Nem fog menni… A fenti veszélyérzet feloldására szoktam felidéztetni a dilemmázó álláskeresőkkel, hogy milyen feladatai is voltak pontosan. Van-e olyan feladat ebből, amit szeretett is, lehetne is rá külön pozíciót találni? Nem mindig van. Akkor jön a következő módszer: akinek "csak" ebben van tapasztalata, az viszont biztosan látott már olyan pozíciókban dolgozni embereket, amit ő csinálhatna feljebblépve. Ergo, valami elképzelése biztosan van arról, hogyan is kell hozzáfogni.