Ha viszont megtalálják a gócot, és kezelik, a tünetek általában pár héten belül enyhülnek vagy akár el is tűnnek. A fogászati góc kialakulásának gyakori okai: Szuvas fog / lyukas fog Rosszul gyökérkezelt fog Kezeletlen fogágybetegség Elhalt fogak Elő nem tört bölcsességfogak Kilazult fog implantátum környéki gyulladás Fontos tudni, hogy egy lyukas fog önmagában még nem számít gócnak. Amíg él a fog, addig megakadályozza, hogy a szájüregi baktériumok bejussanak a fogbélbe és csontszövetbe. Ha előrehalad a fogszuvasodás és elhal a fog, akkor nyílik meg az út a kórokozók számára. Mi a fogászati góckutatás menete? A fogászati góckutatás lényegében egy fogorvossal végzett konzultáció. Fontos megemlíteni, hogy implantáció előtt kötelező elvégezni! Ellenkező esetben ha gyulladás áll fenn, kilökődhet az implantátum. A góckutatás a szájüreg vizsgálatával kezdődik. Megnézzük a nyirokcsomókat, a nyelvet és a nyálkahártyát, keressük a gyulladás nyomait. Ha krónikus ínygyulladásban szenved a beteg, általában könnyen észrevehetők az íny melletti tasakok.
A hazánkban népbetegségnek számító fogágybetegség okozza a gócok jelentős százalékát - a felnőtt lakosság több mint fele érintett valamilyen mértékben. A szakorvos elmondása szerint előrehaladottabb állapotban több hónapot is igénybe vehet a fogágybetegség terápiája, itt ugyanis egy többlépcsős, íny feletti és íny alatti fogkőleszedés után akár a műtéti kezelés is indokolt lehet, minderre azonban az idő rövidsége miatt a beavatkozások előtt sokszor már nincsen lehetőség. Mindez azt vonja maga után – mutatott rá Dr. Drajkó Zsombor – hogy halaszthatatlan, életmentő műtétek esetén olyan fogakat is el kell távolítani a szájüregből, amik egyébként megmenthetőek lettek volna, ha a páciens időben felkeresi a fogorvost. Az ilyen helyzetek, és egyéb betegségek elkerülése érdekében a megfelelő prevenció a 3-6 havi kontrollvizsgálat lenne. A teljes cikkért kattintson: ő: Haszon-Nagy ZsófiaBorítókép: Kovács Attila - Semmelweis Egyetem
Miután a résztvevők fogairól és állcsontjáról tomográfiás felvételeket készítettek, kiderült, hogy 58 százalékuknál egy vagy több gyulladt terület diagnosztizálható. A kutatók ráadásul arra is rájöttek, hogy a foggyökér körüli gyulladások magasabb antitest szintet eredményeznek, ami a bakteriális eredetű fertőzések velejárója. Megállapítható tehát, hogy a szájüregi gyulladások szervezetünk más területeire is hatással lehetnek. A Helsinki Egyetem vizsgálata számos tényezőt vett figyelembe az adatok elemzésekor: életkor, nem, dohányzás, 2-es típusú cukorbetegség, testtömeg-index, fogágybetegség, meglévő fogak száma. A szív- és érrendszeri megbetegedések a halálozások 30 százalékáért felelősek világszerte. Kialakulásuk megelőzhető egészséges táplálkozással, testsúly kontrollal, rendszeres testmozgással és a dohányzás kerülésével. Mint az a fenti tanulmányból is kiderül, a szív egészségének megőrzéséhez hozzátartozik a szájüregi betegségek megelőzése is, ami nagyon sokáig tünetmentes lehet.
A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen "küzdelem" zajlik, gyulladás jött létre. A gyulladás helyéről önmagában a magas CRP érték semmit nem árul el, ezért a laboreredmény önmagában nem, csak a többi vizsgálati lelettel és a beteg panaszaival összevetve ad iránymutatást a diagnózishoz. " Hogyan kezelhető? Ha a vérvétel a szervezetben gyulladást mutat, akkor meg kell keresni a kiváltó okát, majd ennek megfelelően kezelni. Ha a gyulladás a gyógyulást segíti, akkor nem szabad gyógyszerekkel mindenáron elnyomni, ha viszont szükség van rá (pl. ha olyan mértékű, hogy önmagában is veszélyeztető mértékű és kárt okozhat), akkor gyulladáscsökkentőkkel lehet mérsékelni. Autoimmun betegség esetén viszont kifejezetten fontos a gyulladás mérséklése, ilyenkor az immunrendszer működését elnyomó készítmények szedésére is szükség lehet. (Forrás: Immunközpont)
GÓCKUTATÁS a komolyabb egészségügyi problémák megakadályozása érdekében Mit nevezünk gócnak? Gócnak a betokozódott, folyamatos gyulladásban levő szöveteket nevezzük – megkülönböztethetünk fertőzéses és nem fertőzéses eredetűt. A góc kockázatai A gócok kialakulása jelentős egészségügyi kockázatot rejt magában, éppen ezért ha az alábbiakben ismertetett tünetek valamelyikét felismerni véli saját magán, akkor javasoljuk, hogy késedelem nélkül induljon vizsgáltassa ki. Önnek is lehet? Egy góckutatási vizsgálaton tiszta képet kaphat, és kizárhatja a fogászati eredetű problémákat. A fertőzéses és nem fertőzéses gócok jellemzői Fertőzéses eredetű gócnál a rejtett, folyamatosan jelenlevő góc miatt az immunrendszer állandó ingerlésnek van kitéve. Ez kihat az egész szervezet immunrendszerére, és megváltoztatja azt. Fertőzéses góc leggyakrabban a fogakban, a mandulában, az arcüregben, az epehólyagban, ivarszervekben és a húgyutakban található. Nehéz azonosítani, mivel a góc maga fájdalom- és tünetmentes, viszont a belőle kiáramló, majd a véráramba bekerülő kórokozók toxinjai miatt kihat a teljes szervezetre, így a góctól távoli szervekben különböző tüneteket is generál.
Alkohol: Rendszeres fogyasztása komoly problémát okozhat a szervezetben. Amellett, hogy függőséget okoz, még károkat tesz a nyelőcsőben, májban, iletve gége gyulladást is okozhat. Olyan élelmiszereket válasszon, amelyek tele vannak antioxidánsokkal, jó gyulladáscsökkentők és immunerősítők. Ilyenek például a fokhagyma vagy az articsóka. Fűszerek közül a kurkuma, gyömbér vagy az ánizs. A zöldségfogyasztás már önmagában is nagyon jó gyulladáscsökkentő. A megfelelő mennyiségű folyadék bevitel is jó gyulladáscsökkentő hatással bír, természetesen itt a víz, lehetőleg tisztított víz fogyasztására gondolok. A zsírok közül pedig az omega-3 fogyasztása ajánlott, együnk sok halat, ebben nagyon sok halolaj található, amiről köztudott, hogy jó vérhigító és gyulladáscsökkentő.
Továbbá ez a hatás a súlyvesztés növekedésével csökkent, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a megállapítás némi fényt vethet a szerény súlyvesztéssel járó kedvező hatások hátterében álló mechanizmusokra (Chaston és Dixon121). A fogyás befolyásolja a gyulladásos citokineket? A legtöbb vizsgálatban azt találták, hogy a testsúlycsökkenés a gyulladásos citokinek plazmaszintjének jelentős csökkenését okozta, bár három vizsgálatban nem tapasztaltak semmilyen hatást. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az amerikaiak körülbelül 1/3-a elhízott, további egyharmada pedig túlsúlyos, a súlygyarapodás-gyulladás-súlygyarapodás ciklusával mindannyiunknak tisztában kell lennünk. Az elhízás depressziót okoz felnőtteknél? A felnőttkori elhízás összefüggésbe hozható a depresszióval, különösen a nők esetében. Nem világos, hogy a depresszió vezet-e elhízáshoz, vagy az elhízás okoz depressziót. Krónikus gyulladás figyelhető meg elhízás és depresszió esetén. 63 elhízott nőnél, akiknek nem voltak további betegségeik, a depresszió szintjét a Beck-kérdőívvel vizsgálták.
A gyulladás és a súlygyarapodás közötti kapcsolat bonyolult. Úgy tűnik, hogy a gyulladás súlygyarapodást, a súlygyarapodás pedig gyulladást okoz, így ezek egymást táplálják egy ördögi körben, amelyet nehéz megtörni. A GLYNDIET vizsgálat egy 6 hónapos randomizált, kontrollált, diétás intervenciós vizsgálat volt, amelynek célja 2 mérsékelt szénhidráttartalmú diéta és egy különböző GI-vel rendelkező LF-diéta hatékonyságának értékelése volt a fogyás, valamint a jóllakottság, a gyulladás és más metabolikus kockázati markerek modulációja szempontjából. Következésképpen a tárgyalt súlycsökkentő beavatkozások többsége korlátozott a tervezésükben, mivel nagyon kevés (n 8) tartalmazott a beavatkozás utáni mintavételt megelőző súlytartó szakaszt, amely lehetővé tette a szervezet gyulladásos profiljának stabilizálódását. A jelen áttekintésben említett, a vizsgálati tervvel kapcsolatos számos korlátozás elfedheti a testsúlycsökkenés és a gyulladás közötti összefüggéseket. Hogyan lehet gyulladással fogyni?
Állandó fáradtság, alacsony energiaszint, emésztési zavarok, rendszeres rosszkedvűség vagy mindenféle ok nélkül fellépő különös tünetek – ha ezeket tapasztaljuk, érdemes elmenni egy vérvételre és kivizsgáltatni magunkat, mert elképzelhető hogy valamilyen krónikus gyulladás áll mindezek hátterében. Az utóbbi időben egyre több olyan kórképet fedeznek fel az egészségügyben, amelyeknek kiindulása "rejtett", krónikus gyulladás. Mi a gyulladás? A gyulladás alapvetően egy pozitív, az egészségünket szolgáló folyamat, a szervezet védekezése valamilyen idegen behatás ellen, amelyek lehetnek például vírusok vagy baktériumok. A gyulladás által érintett területen az immunrendszer védekező sejtjei gyűlnek össze, hogy semlegesítsék az idegen behatolót, ráadásul a lehető leggyorsabban. A leggyakoribb tünetek a kipirosodás, megemelkedett hőmérséklet, duzzadtság és fájdalom. Mi a krónikus gyulladás? Előfordul, hogy a gyulladás akkor is fennmarad, miután semlegesítődött a kiváltó ok, ilyenkor már krónikussá fejlődik.