I. A hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány tárgya Az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja (MEIK) valamely szabályozott szakmai tevékenységnek az Európai Unió valamely tagállamában történő gyakorlása érdekében a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 56. cikkének (3) bekezdése alapján kérelemre hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványt állít ki. [A szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységek felsorolásáról szóló 36/2007. (XI. 13. ) OKM rendelet mellékletei tartalmazzák mindazon szakmákat, amelyek vonatkozásában az Irányelv alkalmazható (). ] Kérelemre hatósági bizonyítvány állítható ki továbbá arról a tényről is, hogy a kérelmező az Irányelv 3. cikk 1. albekezdésének i) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül. II. Mit tartalmaz a hatósági bizonyítvány? A MEIK által kiállított hatósági bizonyítvány tanúsítja, hogy a tevékenység gyakorlására felkészítő, államilag elismert oktatási intézmény vagy szakmai szervezet által kiállított bizonyítvány vagy bizonyítvány és mesterlevél érvényes.
A cikk a Könyvelő című szaklap 2012/5. számában is olvasható. Kapcsolódó cikkek 2022. október 12. Beépített ingatlan vagy építési telek? (IV. rész) Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak. Sorozatunk záró részében a Kúria ítélkezési gyakorlatáról lesz szó. 2022. október 11. Energiahatékonysági beruházások adókedvezményei A jelenlegi gazdasági helyzetben a magyar vállalkozásoknak is fokozatosan növekvő energiaárakkal kell szembenézniük, az eddigi gáz- és áramfogyasztásuk többszörösét kell kifizetniük. A költségcsökkentés egyik módja az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, melyhez a Tao törvény adókedvezményt is kapcsol.
§]. Ez a következőket jelenti:Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése előtt kisvállalkozói kedvezményt [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont] vett igénybe, és a tevékenység szüneteltetése a kedvezmény érvényesítését követő négy adóév időszakára esik úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a kedvezményre nem jogosító, a Szja törvényben külön nevesített esetek bármelyike bekövetkezik, az igénybe vett kedvezmény kétszeresének az érvényesítés évében hatályos vállalkozói személyi jövedelemadó-kulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetnie [Szja tv. § (11) bekezdés]. Ha az egyéni vállalkozó a szüneteltetés megkezdése vagy a tevékenység megszüntetése előtt foglalkoztatási kedvezményt [Szja törvény 49/B. § (6) bekezdés g) pont] vett igénybe, a szüneteltetés vagy megszűnés következtében megszűnő foglalkoztatásra tekintettel a szüneteltetés megkezdésének vagy a tevékenység megszüntetésének évében vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának [Szja törvény 49/B.
Ha ezt elmulasztja és a közterheket nem fizeti, az adóhatóság visszamenőleg is megállapítja a kötelezettségeket, bírságot és késedelmi pótlékot akkor is, ha a vállalkozónak semmiféle bevétele nincs. Emiatt sok egyéni vállalkozó fontolgatja a tevékenységének szüneteltetését. A következők az ezzel összefüggő tudnivalókat ismertetik. Mit jelent a tevékenység szüneteltetése? Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély a vállalkozói tevékenységét a körzetközponti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzőjéhez tett elektronikus bejelentés alapján folytathatja, és ugyanígy, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével tett elektronikus bejelentés alapján legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Hibátlanul kitöltött űrlap beküldése esetén a körzetközponti jegyző a szünetelésről azonnal értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi.
§]. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art. ) 14. §-ának (9) bekezdése értelmében egyéni vállalkozó esetén a szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Miként adózik a tevékenységét szüneteltető vállalkozó? A szüneteltetés időszakában az egyéni vállalkozó költséget, értékcsökkenési leírást nem számolhat el. A szüneteltetés megkezdése évéről az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallást még be kell adnia, amelyben a szünetelés kezdő napjától az adóbevallás benyújtásáig a szüneteltetés előtt végzett tevékenységből eredően befolyt ellenértéket (bevételt) a szüneteltetés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételként, illetve, ha ebben az időszakban igazolt kiadása merült fel, azt a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségként kell figyelembe vennie. Ebben a bevallásban (ha tehát az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti), kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a vállalkozói jövedelem már nem csökkenthető, a kisvállalkozások adókedvezménye már nem érvényesíthető.
Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésben kérhetik az igazolvány kiadását, cseréjét és pótlását, továbbá arról is értesíthetik a hivatalt, ha az okmány elveszett, megsemmisült vagy eltulajdonították. Mindemellett arra is mód van, hogy a meghatalmazott hatósági bizonyítványt kérjen az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kezelt adatainkról. A telefonos meghatalmazások készítésének feltétele mindössze egy telefonos azonosító, amely az ország bármely okmányirodájában vagy kormányablakában néhány perc alatt igényelhető. Az azonosító birtokában nem csak telefonon, hanem interneten is készíthetnek meghatalmazásokat az egyéni vállalkozók a oldalon, és személyes meghatalmazás-tételre is lehetőség van az ország valamennyi okmányirodai és kormányablak-ügyfélszolgálatán, valamint a postai Agora pontokon. A KEKKH tájékoztatása szerint a közeljövőben tovább bővül a telefonon intézhető ügyek köre a hatósági erkölcsi bizonyítvány telefonos igénylési lehetőségével. Ez számos álláskereső számára jelent majd könnyebbséget.
szerint szünetel a biztosítás is. Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés időtartamára nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni [Tbj. 8. § d) pont]. Az egészségügyi szolgáltatásra az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá, amelynek jelenleg a havi összege 6390 forint (napi összege 213 forint). A szüneteltetés időszakára szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie arra az időtartamra, amely alatt a tevékenysége szünetel [Tbj. 37/A. §]. Amit be kell vallani Mindemellett a szünetelés időszakában is be kell vallani azt az adót, amely korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeinek nem teljesítése miatt, továbbá amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegre, előírt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik [Szja törvény 57.