A cikk írásának pillanatában az OTP Ingatlanlízing Zrt és a Takarék Ingatlanlízing Zrt. az a két cég, akik versengenek ezen a terü a lakáslízinget összehasonlítjuk a hitellel, akkor a jogszabályi háttere nagyon hasonló a két terméktípusnak. Egy nagy különbség van, amit igyekszem a lehető legegyszerűbben megfogalmazni. Ha hitel segítségével vásárolsz egy ingatlant, akkor tiéd a tulajdonjog és a bank van széljegyen, míg a lakáslízing esetében ez éppen fordítva történik. A lízingcég a tulajdonos és te vagy a széljegyen. Éppen ebből a különbségből adódik a lakáslízing legnagyobb költsége a vagyonszerzési illeték. Mivel a futamidő alatt a vagyon a lízingcégé, ezért nekik is kell fizetniük vagyonszerzési illetéket. Ennek mértéke a vételár 2%-a. Ehhez pedig még hozzá kell adni a saját jogon keletkező 4%-os illetéket is, melyet jellemzően az adás-vételi szerződés aláírását követő egy éven belül fog kérni a NAV. Néhány példán keresztül megmutatom mit is jelent ez a gyakorlatban. A 4%-os illeték kapcsán ugyanazok a szabályok vonatkoznak rád, mintha hitel segítségével vásárolnád az ingatlant, vagyis élhetsz az esetlegesen rád vonatkozó kedvezményekkel.
Egyedül az ingatlan alapterületére vonatkozóan van előírás - lakás esetén legfeljebb 150, míg ház esetén 300 négyzetméter lehet az ingatlan alapterüyéb előírás és korlátozás nincsen, a vevő bármikor értékesítheti a vásárolt lakást, emiatt természetesen nem keletkezik - jelen ismereteink szerint - utólagos áfafizetési kötelezettsége. 3. Áfa-visszaigénylés csok-kal történő vásárláskorA lakásvásárlás 5 százalékos áfa tartalmát is visszaigényelhetik azok, akik csok támogatás igénybevételével vennének újépítésű lakást 2020. december 31-ét követően. Fontos, hogy az áfa összegét mindenképpen ki kell fizetni a vevőnek, azt utólag az adásvételt követően kapják vissza az arra lenleg viszonylag keveset tudni erről a támogatási formáról. Ami biztos, hogy csak csok támogatással együtt lehet igénybe venni, vagyis - a családi otthonteremtési kedvezmény miatt - 10 évig nem lehet eladni és újabb jelzálogjoggal megterhelni a megvásárolt lakást. Arról nincs információnk, hogy amennyiben mégis eladná a család az otthonát, akkor a visszaigényelt áfával mi történne.
Ez alól szintén van kivétel: ha építkezésbe kezdünk, akkor három évünk van, hogy befejezzük. A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy kérelmére az eredetileg csokkal épített vagy vásárolt lakást a kormányhivatal tehermentesíti. Az új lakáscél teljesítése után a felfüggesztés véget ér, és a támogatási összeget visszakapja a támogatott. A vétel és az eladás sorrendje akár fel is cserélhető: ha előbb vennénk meg az új ingatlant, akkor egy év áll rendelkezésre az eladásra úgy, hogy a csokot át lehessen vinni az új ingatlanra. Az újabb ingatlan megvásárlásával a tízéves elidegenítési kötelezettség nem kezdődik elölről, hanem az eredeti szerződés szerint folytatódik tovább. Ha időközben viszont lejár a tíz év, az újabb lakáscélt akkor is teljesíteni kell, hogy a támogatást át lehessen vinni a másik ingatlanra. Az új lakás legyen nagyobb és drágább A támogatás átvitelének a feltétele, hogy az újabb lakás vételára vagy építési költsége meghaladja az elidegenített lakásét, emellett a hasznos alapterületre is ugyanez vonatkozik.
szerinti késedelmi kamattal növelten terheli. (7) A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető a) a lakás átruházásából származó jövedelem után az állami adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével, b) azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből származó bevételből az értékesített lakás építését vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű előtörlesztésére és annak díjára fordított, de legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegének kétszeresét. Szeged, 2016. július 28. dr. Szakács Péter ügyvéd
Magyar állampolgár Magyar állampolgár esetén minden esetben vissza kell fizetni CSOK összegét, ha: a megadott adatok, nyilatkozatok nem valósak, nem jogosult az igénybevételre a kérelmező, a CSOK igénybevételekor vállalt dokumentumokat nem nyújtja be határidőre.
6. Babaváró hitelA 2019. júliusától elérhető Babaváró hitel egy kakukktojás ezen a listán: hiszen a konstrukció szabad felhasználású, nem csak lakáscélra lehet fordítani. Azonban az igénylő házaspárok jelentős része valamilyen lakáscélját valósítja meg a kapott összegből, ezért igenis helye lehet a lakástámogatások között. A Babaváró egy támogatott hitel, melynek összege legfeljebb 10 millió forint lehet. A konstrukció az első 5 évben kamatmentes, ha ezen időszakon belül egy gyermeke születne a párnak, akkor ez a kedvezmény a teljes futamidőre érvényes lenne. A második gyermek születésekor a tartozás 30 százalékát, míg a harmadik baba érkezésekor a teljes tartozást elengedik. Vagyis a konstrukció egy kamatmentes hitel és egy vissza nem térítendő támogatás ötvözete. A konstrukcióhoz kapcsolódóan nem jegyeznek be jelzálogjogot és tovább terhelési tilalmat az ingatlanra, hiszen a Babaváró dedikáltan nem egy lakáscélú támogatás. Emiatt a kapott hitelből vásárolt lakást bármikor el lehet adni anélkül, hogy a hitelösszeget, a kamatkedvezményt, vagy éppen az elengedett tartozást vissza kellene fizetni.
Valószínűleg sokak elsiklottak afelett a kikötés felett, hogy - ha nem születik meg a vállalt harmadik gyerek - a mindenkori alapkamat ötszörösének megfelelő büntető kamat és a CSOK adott gyermekre vonatkozó felvett összege az, amit egyben meg kell fizetnie a családnak a határidő leteltét követő 60 napon belül. (Ha nem emelt CSOK-ot vett igénybe a család, akkor "csak" a mindenkori jegybanki alapkamat a mérvadó, ami manapság egyáltalán nem alacsony. ) Így a CSOK visszafizetés lakás eladás is lehet egyben - ami jó eséllyel azt jelenti, hogy fedél nélkül marad az egész család… Ráadásul a jelenlegi ingatlanárak mellett sajnos nem sok lehetőség van arra, hogy megfelelő ingatlant találjon egy pórul járt család, legfeljebb akkor, ha a kényszerből eladott ház egy kacsalábon forgó palota volt, és a következő ingatlant jóval szerényebb környéken és feltételekkel keresi. Az állam segít - vagy mégsem? Ahogy annak idején "megmentették" a svájci frank hiteleseket, lehet, hogy az állam a CSOK visszafizetés miatt bajba kerülteket is felkarolja.
Pénzcentrum • 2020. november 26. 05:05 Sokan kizárólag lakástámogatások igénybevételével tudnak saját otthonhoz jutni, jövőre az elérhető kedvezmények bővülésével pedig még több családnak nyújthat segítséget az állam ehhez. Ugyanakkor számos feltételt is előír az állam a kedvezmények igényléséhez. Több támogatásnál például éveken keresztül nem lehet eladni - a család nem költözhet el - a támogatással megszerzett ingatlant. Ez abban az esetben jelenthet gondot, ha a kinézett lakás, a tervek szerint csak átmenetileg lenne a család otthona. Milyen támogatások lesznek elérhetők 2021-től? Először is érdemes megnézni, hogy milyen lakáscélú támogatást lehet elérni a következő évtől és milyen előírások vannak ezeknél az ingatlan értékesítésére vonatkozóan. 1. Családi otthonteremtési kedvezmény (csok támogatás)A csok egy vissza nem térítendő támogatás, melyet a család lakáscéljának megvalósítására fordíthat. A támogatást csak azok a családok vehetik igénybe, amelyek gyermeket nevelnek, vagy gyermeket vállalnak.
Az adó mértéke 15% fixen Az adóalap a vásárlás után évente csökken, az 5. év után nincs adó. 100% az adóalap a vásárlás évében és az azt követő évben. 90% az adóalap a vásárlás évét követő második évben. 60% az adóalap a vásárlás évét követő harmadik évben. 30% az adóalap a vásárlás évét követő negyedik évben. 0% az adóalap a vásárlás évét követő ötödik évben és utána. 4. Összege azonban 3 dologtól függ: attól, hogy mikor szerezte az eladó az ingatlant – mert ha 5 évnél régebben, nincs adó -, mekkora összegért, és milyen módon került az a tulajdonába (adásvétel, ajándékozás, öröklés) 5. Magunknak kell bevallani, nem a NAV szabja ki