A Magyar Polgári Párt a liberális, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elsősorban a keresztény értékek mentén politizált, míg az Együttélés kezdettől fogva elutasította a kisebbségi magyarság ideológiai alapokon való szerveződését és népi jellegű egységpárt kialakítására törekedett. Noha 1990-től fokozatosan kiszélesedtek a magyarság nemzetiségi jogai, és megkezdődött a kisebbségi intézményrendszer kiépülése, a szólásszabadság a nacionalizmus megnyilvánulásait is a felszínre hozta. 1993. január 1-jétől Szlovákia független állammá vált, amelynek alkotmánya a szlovákok nemzetállamaként határozta meg az új köztársaságot. Az új államiság első éveiben a szlovák kormányzat a magyarság érdekeivel ellentétes, annak jogait korlátozó politikát folytatott. [forrás? ] Ez az 1998-as választások eredményeképpen változott meg, amelytől kezdődően a közben egységesült magyar pártok utódpártja, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) két választási időszakon keresztül is kormánytényezővé tudott válni. Az 1998-tól 2006-ig tartó időszak nemcsak a magyar intézményrendszer fokozatos kiépülésének és a kisebbségi jogok lassú bővülésének az időszaka, de ezzel párhuzamosan Szlovákia sikeres euroatlanti integrációjának is.
[13] A magyart anyanyelvként használók száma azonban ennél némileg magasabb. A magát magyarnak vallók döntő többsége (több mint 90%-a) Dél-Szlovákiának a Magyarországgal határos déli sávjában, mintegy 8400 négyzetkilométernyi összefüggő területen él. 2021-ben 422 065 személy vallotta magát "elsősorban" magyarnak, ami 36 ezerrel kevesebb mint 10 évvel korábban, tehát a fogyás üteme némileg lassult. Második helyen további 34 ezer állampolgár jelölte magát magyar nemzetiségűnek, ez azonban jelenleg a közigazgatási nyelvhasználati jogok szempontjából nem számít, módszertanilag azonban máig tisztázatlan az alkalmazása. [14] Anyanyelveként 462 ezer személy jelölte meg a magyart, ami ismét és a kettőt összeadva is magasabb arány, de a 10 éves fogyás, bár itt is látható lassulás, is nagyobb mértékű. [15]Az első Csehszlovák köztársaságtól eltérően, amikor Pozsonytól Ágcsernyőig folyamatos és meglehetősen homogén településterületet alkotott, ma három nagyobb magyar településtömbről beszélhetünk.
1948-ban a kommunisták úgynevezett februári győzelmére került sor, amikor tizenkét nem kommunista miniszter lemondása után Gottwald új kormányt biztosított, amelyben más pártok képviselői nem voltak. A 90-es években komoly reformokat hajtottak végre a posztkommunista köztársaságban, hogy a nemzetgazdaságot piaci alapelvekre helyezzék át, különös tekintettel az állami tulajdon privatizációjára. 1990 áprilisában a Szövetségi Közgyűlés bejelentette az állam új nevét: Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság. A piaci reformok Szlovákiában sokkal nehezebbek voltak, mint a gazdaságilag fejlettebb Csehországban. 1992-ben egy népszavazáson Szlovákia lakosságának többsége megszavazta Csehszlovákiától való elszakadást. Rövid gazdasági vázlat Szlovákia ipari és agrárország. Vas- és színesfém kohászat, gépgyártás, olajfinomítás, petrolkémiai, vegyipari, erdészeti, faipari, textil-, élelmiszeripar. A mezőgazdaságban a mezőgazdaság dominál (gabonafélék, cukorrépa stb. ). Kertészet, szőlőtermesztés. Hús- és tejelő szarvasmarha-tenyésztés.
A reszlovakizáció visszaszlovákosítást jelent, vagyis a szlovák értelmezés szerint az előző századokban elmagyarosodott szlovákok visszatérését anyanemzetükhöz. A reszlovakizáltaknak lehetővé tették, hogy visszakapják állampolgárságukat, kihúzták őket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról, visszaadták elkobzott tulajdonukat. A szorult helyzetben lévő magyarokat ezzel próbálták rákényszeríteni nemzetiségük feladására. A felvidéki magyarok jelentős része végül beadta a derekát, hiszen felmérte, hogy az állampolgárság hiányával járó teljes kiszolgáltatottság nagyobb veszélyt jelent a jövő szempontjából. 719 településről összesen 423 264-en kérték a szlovák nemzetiség megadását. Ebből összesen 326 679 személyt nyilvánítottak szlováknak. Habár mennyiségi mutatók szempontjából a reszlovakizáció volt a nemzetállami nacionalizmus legsikerültebb akciója, mégis ez okozta a legkisebb kárt a magyar nemzetrészben. A papíron egyik pillanatról a másikra szlovákká váló tömegek ugyanis érzéseikben továbbra is magyarok voltak, és így a szlovákiai magyarság folytonosságának a biztosítékai maradtak.
Ha védik, akkor gyarapodnia kell! " – Ethey Gyula véleménye a Nyitra-vidéki falvak helyzete kapcsán. (1938 Magyar Települések a Középkorban Nyitramegyében. Történetírás II, 162) Nemzetiség(%) Kimutatott fogyás az előzőhöz képest (%) Anyanyelv(%) Nyilvánosan használt nyelv Otthon használt nyelv 1921 637 183 (31, 6)[m 2] - 1930 592 337 (17, 6) -44 846 (-7) (1938)[7] 830-867 ezer[8] 879 007[9](a visszakerült kárpátaljai résszel együtt) +66-70 ezer Szlovákiában maradt (becslés) 1930-hoz viszonyítva: +122-159 ezer és a Szlovákiában maradtak +170 086 és a Szlovákiában maradtak[10] 1950 354 559 (10, 3) 1930-hoz (! ) viszonyítva: -237 778 (-40, 1)[11] 1961 517 582 (12, 4) +163 023 (+45, 9) 1930-hoz (! ) viszonyítva: -74 755 (-12, 6) 1970 553 549 (12, 2) +35 967 (+6, 9) 1980 559 011 (11, 2) +5 462 (+0, 9) 1991 567 296 (10, 8) +8 285 (+1, 4) 2001 520 528 (9, 7) -46 768 (-8, 2) 572 929 (10, 7) 2011 458 467 (8, 5) -62 061 (-11, 9)[12] 508 714 (9, 4) 391 577 (7, 3) 472 212 (8, 7) 2021 422 065 (7, 75) + 34089 -36 402 (-7, 9) 462 175 (8, 48) A 2011-es népszámlálás során 458 467 személy (62 ezerrel kevesebben, mint 2001-ben) vallotta magát magyarnak, ami Szlovákia lakosságának a 8, 5%-át jelenti.
Az ország hivatalos neve: Szlovák Köztársaság, Slovensko, Slovenská Republika (szlovák), Slovakia (angol), Slowakei (német) Jelzések, jelölések: Olimpiai jelzés: SVK, Gépkocsi jelzés: SK, Internet jelzés: Szlovákia zászlója Szlovákia elhelyezkedése Szlovákia Amit Szlovákiáról tudni érdemes Közép-Európa belsejében fekvő ország, amelynek területét nagyrészt az Északnyugati-Kárpátok láncai (Kis-, Fehér-Kárpátok, Jávornik, Alacsony-, Magas-Tátra stb. ) hálózzák be. Az ország legmagasabb része a jégkorszakban eljegesedett, mély völgyekkel, látványos sziklafalakkal tagolt Magas-Tátra. A hegyláncok közé medencék ékelődnek (Árvai-, Zsolnai-, Turóci-, Liptói-, Szepességi-medence). Alföldek az ország nyugati (a Kisalföld északi része: Csallóközzel, Mátyusföld) és keleti részén (az Alföld Szlovákiába nyúló része) vannak. A magyar tájszemléletben Felvidéknek nevezett mai Szlovákia területén a VII. században jelentek meg szláv törzsek, de államot nem alapítottak. A Morva Fejedelemség terjesztette ki befolyását 902-ig a terület nyugati szélére.
Talán ennek a jele az is, hogy a történelmi koronázóváros, Pozsony polgármestere, Ivo Nesrovnal nyilatkozta, hogy magyarul tanul, sőt már beszéli is valamilyen szinten a nyelvünket, ami elismerésre méltó igyekezet. (Ezzel kapcsolatban jutott eszembe, most szereztem róla tudomást, hogy a csehországi Liberec polgármestere egy magyar ember, Batthyány Tibor, aki származásából kifolyólag természetesen tökéletesen bírja a magyar nyelvet. ) Hogy mindehhez mit szól majd az éppen durcáskodó koalíciós partnere a Smer-Híd tengelynek, abba belegondolni sem merünk, hiszen bár igyekeznek elhitetni magukról, hogy az SNS már nem az a párt, amelyet Slota neve fémjelzett korábban, de ha végignézünk a pártgarnitúrán, mégis ugyanazokat az elhasználódott arcokat látjuk, mint a piás zsolnai expolgármester elnöklése alatt. A jelenlegi kormányválság pedig ugyancsak azt igazolja, hogy ugyanolyan emberek, ugyanolyan módszerekkel próbálnak politikát csinálni. Ezek az emberek pedig a Híddal való kényszerházasság első ajtócsapkodásánál nem restellték máris a kisebbségi ombudsman Pride-akciójával kapcsolatban élesen támadni Bugárt.