A part ácsorgóin a nagy futballmérkőzések gól előtti, lázas moraja zúgott végig. Szívem hevesen kezdett dobogni, utóvégre én is halász vagyok! Ezek a fürge, kiéhezett emberek egész éjszakájuk munkájának gyümölcsét lesik. A városban már javában áll a piac, a kofák, a gazdasszonyok türelmetlenül lesik a friss halszállítmányt, s a kocsmák hűsében óriási agyaghordókban és nagy hasú fonottasokban piroslik a bor, a tengerrel küszködő szegény emberek jutalma és vigasza… Most két vastag kötélvég repült ki a homokra. Inas karok ragadták fel, mögéjük, mint kötélhúzó verseny atlétái, kétoldalt emberek sorakoztak, lábukat megvetve a puha homokba, vonszolni kezdték a hálót kifelé. Mind több és több bukkant ki belőle a víz alól, de hal csak nem mutatkozott. A végzett munka s az eddigi eredmény közti űr érzése szinte szédületig fokozódott bennem. A végén a több száz öles irdatlan háló ólmos gubancai közt egyetlen halacska ficánkolt. Meg kell adni, gyönyörű volt, szivárványszínű, ragyogóan tiszta, mint egyetlen tiszta igazgyöngy.
Akik közelében voltak – s hogyne lettek volna közelében, amikor mindig olyankor csinálta ezt a jelenetet, amikor a legnagyobb volt a forgalom –, megemberelték magukat, és segítségére siettek. Húnya alá nyúltak, a férfiak karjukat kínálták – s Efruzén tettetett megkönnyebbüléssel beléjük karolt. S aztán így vitette magát azzal a szerencsétlen balekkal végig a városon. Főleg akkor színlelte ájuldozásait, amikor iskolás gyermekek kerültek az útjába, legtöbbször természetesen a Kollégium előtt. Egy óra tájban, azaz a kicsengetés ideje táján, úgynevezett egészségügyi avagy étvágygerjesztő sétára ment. Ott ólálkodott rendszerint a Központi körül, s aztán, amikor a pillanatot alkalmasnak ítélte, krákogni, kapdosni kezdett, s tántorgott, mint egy szélben imbolygó madárijesztő. Egy délben – gyönyörű langyos idő volt, tüdőmben ibolyaszagú, holtakat is feltámasztó, vérpezsdítő tavaszi levegő – majdnem boldogan szaladok ki a Kollégium nagykapuján, fordulok egyet az utcánk felé, és zsupsz! belerohanok Efruzénba.
A nagy szerencsétlenségben a família juhok módjára összebújt, s igyekezett melengetni magát. Mindnyájunkat egyformán környékezett a dühös megőrülés – ennyi emberi gonoszságot még Efruzénról sem tudtunk voltra feltételezni. S amíg mi, odafent az emeleten, vadul futkostunk összevissza, s ki ezt, ki azt hibáztatta a nagy hoppon maradásért, odalent a boltíves utcai szobában, lila selyemruhában, felkötött szörnyű állal, kékre aszalódott kezét a mellén kegyesen összefogva, mint maga a Halál halála, úgy feküdt ott Efruzén. Berta, a halottmosó szépen kitatarozta. Még talán ki is pirosította az arcát… S úgy feküdt ő még másnap délben is, mert nem volt, aki neki koporsót rendelt volna. A halálhír hamar végigszaladt a városon; Efruzénnak halottaiban annyi látogatója volt, több, mint egész életében. Csudájára jártak a százesztendős halottnak. De a végrendeletről, amelyet apámon s rajtunk kívül csak a hivatalos emberek tudtak, senki sem beszélt, noha már úgy tekintettek reánk, mint boldog örökösökre.
mézesmogyoró mízesmogyoró² fn Kivert tésztából készített apró mézeskalácsos termék. mézespapucs mízespapucs fn Papucs alakú mézes sütemény. mézestányér mízestányír fn Tányér alakú mézeskalács. mézgás 605 mézgás mízgás mn Megindult nedvkeringésű 〈fa, faág〉. mézgásodik Ö: ki~. mézhólyag míszhó²jag fn A méh potrohának széles elülső részében található tartályféle, amelyben a méh a fölszívott nektárt hazaviszi, és amit a száján keresztül távoztat. A míszhó²jagbul a mé a lépsejdbe ürítette a napi hordást. mezítelen ~ mn/hsz I. mn Meztelen. Anyaszült ~: meztelen. hsz Meztelenül, ruhátlanul. mezítlábas ~ mn Mezítlábas tísztaleves: pirítatlan tésztával főzött leves. mézkamra míszkamra fn A kaptárnak az a része, ahol a méhek a fölösleges mézet tárolják. A míszkamra mektelt mízzel. mézkészlet míszkíszlet fn 1. A méhek által előállított méz összessége. Az ideji míszkíszlet nem ígírkezik valami bűsígesnek. A méheknek a méhlakásban elhelyezett téli tápláléka. Ha a kaptárban fotytán a míszkíszlet, utánna kel pó²tolni, hogy ne pusztújanak el a míhek.
németól nímetó²l fn Egy ló elhelyezésére alkalmas keskeny istálló. németzabla nímedzabla fn Szilaj hátaslovaknál, ill. makacs igavonó lovaknál alkalmazott zabla, ahol a zablatest egy darab vasból készül, ehhez forrasztják hozzá a két zablapálcát úgy, hogy a zablavas a pálcák kétharmadánál vannak rögzítve. A fékszár csatlakozására való karika a zablapálca egyik végénél van, a másik végétől egy erős láncot vezetnek át a ló álla alatt. A fékszárat meghúzva a lánc a ló állcsontját megfeszíti. nemezesedik ~ i 〈Szőrmekikészítőknél:〉 a szőrme a dögszőrök miatt gubancos, vastag, összefüggő kifésülhetetlen anyagot hoz létre. Ezen egy víktelenítet szallak fut körbe, amibül tüskék álnak ki, amik kikartácsojják azokat a dökszőÝröket, amig belefilcesettek, nemezesettek a szőÝrmébe nemjóját nemjó²ját isz Sz: A nemjó²ját neki! : 〈enyhe káromkodás〉. nemsoká ~ hsz Nemsokára. nemszeretem ~ mn Kellemetlen, rossz. De ~ gyerek vagy! nemtudomszilva ~ fn Tojásdad alakú, apró szemű, nyári édes szilva; penyigei szilva.
〉 mogyorós Ö: fakó~. moha Ö: karragén~. mohamed ~ mn 1. Nagy, erős, de rendszerint idomtalan, esetlen 〈férfi〉; mahomet. Telhetetlen ~: nagyétű, nagybélű. moháré 608 moháré ~ mn/fn I. mn Moháré palást: papi palást. fn Selyemfajta. mohog ~ i 〈Hal〉 ficánkol, vergődik, élénken mozog. mohondöfi ~ mn Tanulatlan, egyszerű 〈ember〉. mohos ~ mn 1. Falánk, mohó. Kapzsi, telhetetlen. 〈Ló〉 féktelen, szilaj. Hirtelenkedő, hebehurgya 〈ember〉. mohós mohó²s mn Mohó²s víre van: hirtelen természetű, kapkodó. Ojam mohó²s víre van, mindend gyorsan szeretne csinálni. mohoskodik ~ i Hebehurgyán viselkedik, hirtelenkedik. mohosodik Ö: be~, meg~. mók Ö: mók~, szőr~. mókáz Ö: ki~. mókmók mó²kmó²k fn/msz I. fn Gyermekek ijesztgetésére kitalált, ördöghöz hasonló szörny. msz Mó²kmó²k! : 〈gyermekek ijesztésére〉. mókus Ö: katlan~. molnár mó²nár fn Sz: Jó² dó²ga van, mint a mó²nár tyukjának: van mit ennie, innia. Ojan éhes, mint a mó²nár tyúkja: egyáltalán nem éhes. Nem éhes a mó²nár tyúkja: —. Mó²nár gongya a kűvágás: 〈ti.
〉 méhszöktető míszöktetőÝ fn Olyan berendezés, amelyen a családok kezelésekor kiszabadult méhek a méhes belsejéből távozhatnak, de kívülről vissza nem kerülhetnek. méhszúrás míszúrás fn Méhcsípés. méhtetű mítetű fn A méhek testén gunynyasztó gombostűfejnyi, szárnyatlan légy, élősködő. Sajnos a kaptárba betelepedett a mítetű. mek ~ msz 〈Többször ismételve a kecske hangjának utánzására. 〉 mék l. melyik mekeg ~ i Dadog. melák ~ fn/mn I. fn Nagy termetű, széles pofájú (mészáros) kutya. mn Melák szájú kutya: széles pofájú kutya. A ~ szájú kutya csúnya szájú, nem ojan csinosz szájú, mint a kuvasz vaty komondor. mélás ~ mn Tréfás, mókás 〈ember〉. méláskodik ~ i Bolondozik. Mindig akadnak ojan ugrifülesek, akik szeretnek úgy méláskodni. mélázik 598 mélázik ~ i Tréfál, mókázik, bolondozik. melaszos melázos mn Sűrű, édes folyadékra emlékeztető. Ígetet melázos íszt ad a lekvárnak a cukor, szinte megbalzsamozza az egíszet. meleg ~ mn Sz: Meleg/fn neki a kapanyél: nem szeret kapálni. Sándor, Jó²zsev, Benedek, zságba/zsákkal hozzák a meleget: 〈márc.