Csakhogy... Ahogy az már a korszerű gyógyászatban lenni szokott, mindennek van rossz oldala, mellékhatása is. Éppen azoknak a nőknek az esetében, akiknél a saját hormontermelés megszűntekor ezeket szintetikus ösztrogénekkel pótolták, néhány év eltelte után valamivel nagyobb számarányban fordult elő a méhrák. Ezeknek a szintetikus anyagoknak a kóros sejtburjánzásra gyakorolt hatása azóta is vita tárgyát képezi. Ezért a tudósok új javaslattal álltak elő: a művi úton előállított ösztrogénekhez adjunk ugyancsak művi úton nyert gesztagéneket. S mi történt? Csökkent a méhrák előfordulása, viszont megnőtt a mellrák kialakulásának kockázata. Az utóbbi években kezd bizonyítást nyerni az, amit egyes orvosok már régóta tudnak. Az ösztrogének, főleg a művi úton létrehozottak, növelik az értrombózis, azaz az ér elzáródásának veszélyét. Vénaembólia esetén a vérrög leoldódhat a vénákból, s a szív jobb pitvarába és kamrájába kerül, innen pedig tovább a tüdőartériákba, amelyek emiatt eldugulhatnak, s kialakul a tüdőembólia.
Ezeknek a panaszoknak a skálája a felsoroltaknál sokkal szélesebb, amiről az 50 és 55 év közötti asszonyok tudnának bővebben beszámolni. S bár ezek a panaszok egy idő után megszűnnek, felváltja őket valami ennél is rosszabb. Lassan kialakuló, kezdetben tünetmentes kórok ezek. A csonttömeg csökkenéséről, csontritkulásról, majd az ezt követő, lassan kialakuló érelmeszesedésről van szó. Bizonyított tény, hogy a változás koráig, összehasonlítva a velük egyidős férfiakkal, a nők sokkal kevésbé vannak kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása veszélyének. A klimax idején azonban ezen veszélyeztetettség tekintetében utolérik, sőt, megelőzik férfitársaikat. Mit szól ehhez a tudomány? Korszerű megoldási lehetőséget kínál a hiányzó női nemi hormonok gyógyszerek segítségével való pótlása a változás korának idején. A szintetikus ösztrogénkészítményeknek tabletta, illetve tapasz formájában való bejuttatása a szervezetbe valóban csökkentette az infarktus előfordulásának arányát a problematikus korban lévő nőknél, javult a vér koleszterinszintje, valamint csökkent azon csonttörések száma, melyek a csontritkulás következményei voltak.