Akkor odahoznak egy ezüstből készült, aranyozott tokot, amelyben a kereszt fekszik... Miután letették az asztalra, a pp. ülve megfogja a szt kereszt két végét. A körben álló diákonusok éberen figyelnek, mert volt már rá eset, hogy a szt fából lopva lehasítottak... Most az egész nép egyenként odajárul a kereszt fája elé. Meghajolnak, majd a homlokukkal, utána a szemükkel érintik a keresztet és annak feliratát, majd megcsókolva a keresztet, átadják a helyet a következőnek... A 6. óráig vonul a nép. Az egyik ajtón jönnek be, a másikon mennek ki, mert mindez ugyanazon a helyen történik, ahol az előző napon, azaz nagycsütörtökön az "oblatio" (a szentmise) bemutatása történt" (Peregrinatio 37, 1-4). - Az "ante crucem" (eredetileg vsz. rubrikális megjegyzés volt) szakkifejezéssé vált: azt jelezte, hogy a lit. a nagy, szabadtéri átriumban, a kereszt előtt történt; szemben azzal, amikor a lit-t a Golgotától K-re eső részen, "post crucem", a kereszt mögött, a bazilika D-i oldalhajójának Ny-i végében végzik.
A legtöbb a XIX. század elejéről való, más részeket a keresztes korban építették (a XI-XIII. században), és egy csekélyebb rész, különösen a templom alatt akár Nagy Konstantin korából is származhat, amit majd a kövek tudományos elemzése fog megállapítani. Francesco Patton atya, a Szentföldi Ferences Kusztódia képviselője elmondta, hogy a padló helyreállítási munkálatait korábbra tervezték, de elhalasztották a koronavírus-járvány miatt. A feltárást szakaszosan végzik, hogy közben látogatható maradjon a templom, és lehetőség szerint a régi köveket fogják visszahelyezni, de a törötteket hasonló helyi kövekre cserélik. A templom helyén az időszámítás előtti I. századig kőbánya állt, melynek nyomai láthatóak a mai templom alatti kápolnákban. Jézus idejében az akkori Jeruzsálem falain kívül volt ez a terület, melyet a Jézus keresztre feszítésének, a Golgotának a keresztény evangéliumokban leírt helyeként azonosít a keresztény hagyomány. 3/3 Szent Sír-templom, Jeruzsálem. Forrás: Flickr Hadrianus császár a Róma elleni Bar Kochba felkelés leverése után a lerombolt Jeruzsálem helyén római várost épített időszámítás szerint 135 és 136 között Aelia Capitolina néven, ahol ezen a helyen a szakemberek szerint római templomot emeltetett.
Helyi elnevezésכנסיית הקבר ElhelyezkedésJeruzsálem óvárosa, Israel A világ legfontosabb keresztény temploma valószínűleg azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették és eltemették, így nem csoda, hogy hihetetlenül népszerű zarándokhely. A Kr. u. 4. században épített templom építészetileg és vallástörténetileg is nagyon érdekes. Figyelje meg a hosszú évszázadok és viharos történelem nyomait a templom épületén! Címkék 360° tartalom•Zarándoklat•Római katolikus•Ingyenes•Imahely•Keresztény•Katedrális•Keresztény templom Letöltés Továbbiak
Munkácsy Mihály fenti, Golgota című képén festette meg Jézus keresztre feszítését. Láthattuk festővásznon, láthattuk filmben ábrázolva is, azonban az evangéliumokból ismert helyszín, a Golgota pontos elhelyezkedése nem ismert. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a Golgota Jeruzsálem egykori városfalain kívül, a nyugati és északi városfal találkozásánál lehetett, a régi, Jaffa és Aszkalon közt haladó kereskedelmi utak mentén. A Golgota feltételezett helye a mai Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében van, ahogy Jézus feltételezett sírja is. A Szent Sír-bazilika Időszámításunk szerint 135-ben ezen a területen emeltetett pogány bazilikát Hadrianus császár Jupiter tiszteletére és a kereszténység elnyomására. Ennek a helyére építtetett a 4. század táján Nagy Konstantin császár öthajós keresztény templomot. A hagyomány szerint Szent Ilona, Konstantin császár anyja volt az, aki megtalálta Jézus feltételezett sírját három kereszt maradványaival. A templomot az idők során számos támadás érte. Az eredeti épületnek már csak az alapjai vannak meg, a ma álló bazilikát a keresztesek idején építették fel.
Szerepüket az 1852-es megállapodás rögzíti, amely meghatározta a keresztény egyházak területi felosztását a templomban és más keresztény szent helyeken. "Nem tudjuk, mi található a padló alatt" – mondta a lapnak Giorgio Piras professzor, a Római Sapienza Egyetem ókori tudományok tanszékének igazgatója, aki a régészeti feltárásáért felel a padló helyreállítása során. "Soha nem ástak itt szisztematikusan, így nem tudjuk, mit fogunk találni. De fel kéne lelnünk legalább néhány dolgot még Nagy Konstantin templomának maradványaiból is" – vélekedett az időszámítás szerinti 306-tól 337-ig uralkodó császárra utalva. "Reméljük, hogy megértjük ennek a nagyon szent helynek a szerkezetét, és talán lesz néhány lelet még Hadrianus templomából is" – tette hozzá az időszámítás szerint 117–138-ig regnáló Hadrianus római császárról szólva, akinek az idejében Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek ezen a helyen. A padlózat jelenlegi köveit a középkortól a múlt századig, különböző korokban tették le.