Szinte látom, ahogy a kivitelező olvasók felvonják a szemöldöküket: hát persze, hogy nem nyilatkozom, ha nem kapom meg a pénzemet! A kivitelezői nyilatkozat nem használható az elszámolás kikényszerítésére, és ha jobban belegondolunk, fura is ugyanazt a nyilatkozatot kétféleképpen alkalmazni. Egyrészt nem adok nyilatkozatot arról, hogy elkészítettem a munkát, másrészt kérem a pénzemet az elkészített munkáért. Az anyagi követeléseket főként megelőzni lehet megfelelő szerződéses konstrukcióval. Hosszú távon az építésügyi feltételek igazolásának hiánya visszaüthet, és a kivitelező számára okozhat többletköltségeket. Az Eljárási kódex kifejezetten lehetővé teszi a kivitelezői nyilatkozat pótlását, de csak – a lejárt hatályú építési engedélyek esete mellett – a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetében. Látható, hogy ez az új szabály még nem fogja megoldani az elszámolási viták miatt megakadó használatbavételeket. 12 + 1 pontos cikksorozatban dolgoztuk fel az új energetikai előírásokat Arról szinte mindenki hallott, hogy fél év haladékot kaptak azok az építkezések, amelyek nem tudják teljesíteni a közel nulla energiaigény követelményeit.
Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően tíz évig meg kell őriznie. Az építési napló vezetésének szabályai 25. § (1) Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni. (2) Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a fővállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. (3) Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni. (4) Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni.
Ez minden egyszerű bejelentésre vonatkozik, tehát október 24-étől az elektronikus építési napló készenlétbe helyezése már nem minősül egyszerű bejelentésnek. A magánszemély építtetővel, saját lakhatás biztosítására folytatott építkezés esetén könnyebb lesz az építkező dolga akkor is, ha az egyszerű bejelentés során feltöltött dokumentációtól – bármilyen oknál fogva – eltér. Nekik a jövőben nem kell majd külön bejelenteniük az eltérést, ugyanakkor előírás, hogy az aktuális szabályoknak megfelelő kiviteli dokumentáció a helyszínen rendelkezésre álljon. A fenti építtetői körben nem lesz kötelező a tervezői művezetés, valamint a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás sem, ezáltal ezek hiánya nem fogja megakasztani az építkezést. A módosítások nyomán az érdeklődők mostantól egy helyen megtalálhatják az egyszerű bejelentéshez minimálisan szükséges dokumentumok felsorolását a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13) Korm. rendeletben. Mivel az új szabályok az új bejelentésekre vonatkoznak, ezért aki az elektronikus építési naplóba már megtette a bejelentést, arra még az október 24-e előtti szabályok vonatkoznak.
Alapjaiban változtatta meg a kormány az egyszerű bejelentés és a saját részre történő kivitelezés szabályait. Ha az építtető saját házát akarja felépíteni, akkor nincs szüksége építési naplóra, nem kell bejelentenie, ha eltér a tervektől és a kivitelezőnek nem kell felelősségbiztosítással sem rendelkeznie. A saját házán dolgozó szakmunkás pedig minden felügyelet nélkül dolgozhat, nem kell érte hivatalos vállalkozásnak felelősséget vállalnia, mint eddig. A módosítások már a rendelet megjelenésének másnapján, október 24-én életbe is léptek. Egyszerű bejelentésnél nem kell építési napló A legnagyobb jelentőségű változás, hogy egyszerű bejelentésnél ha az építtető magánszemély, aki saját lakhatási céljára építi a házat, akkor nincs szükség – építési naplóra, – a benyújtott tervektől való eltérés bejelentésére, – tervezői művezetésre, – tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításra. Ha a magánszemély építtető nem saját lakhatási célra, hanem eladásra építteti a házat, vagy nem magánszemély az építtető, akkor továbbra is a korábbi szabályok alapján folyhat csak a munka, az e-napló használatával.