Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. DC. LIII. [1653] RMNy 2502. Jelzet: RMK I. Kéziratos címleírás az előtábla tükrén – Régi Nyomtatványok Tára "Az Tekentetes es Nagyságos RAKOCI Geeorgynek [! ] Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelmenek, magyar orszag reszeinek Uranak, es a' Szekelyek Ispannianak és Az eo nag(y)saga szerelmes házas tarsanak A' tekenetetes és n(agy)sagos Bathori Sophianak, Erdely orszaganak Iffiabbik Fejedelem Aszszonianak elso szulöttöknek, Az tekentetes, és n(agy)s(a)gos RAKOCI FERENCZNEK tetetes keresztesge napian leot praedicacio melyet 1645 Apprilis [! ] 2 die, a' Giúla [! ] Fejervari templomban szep fenies gyűlekezet elot praedicallot az eo n(agy)s(a)gok udvari praedicatorok Kereszturi Pal. Prov. 20. v. 7. Ha az igaz szűntelen jar az eo teokelletessegeben boldoghok lesznek az eo fiai eo utána. Nyomtattaton [! ] Varadon M. XLV. " Az előtábla tükrén található kéziratos címleírás szövege. In. Keresztúri Bíró Pál: Egyenes ösvény […], [Várad], [Szenci Kertész], M. – Régi Nyomtatványok Tára A kötetből láthatóan jó néhány előzéklevelet kitéptek, a végén azonban megmaradt egy tízoldalnyi, utólag bekötött üres levelekre írt kézirat, amely ugyanattól a kéztől származik, mint amelyik az előtábla tükrén található címleírást lemásolta.
1645. febr. 24. – 1676. júl. 8. Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették vesebb megjelenítéseTovábbi információWikipédia
A 32 éves özvegy 16 éves fiával együtt 1661 augusztusában katolizál. Az apa halála viszont lezár egy korszakot a család és Erdély történetében. IV. Mehmed szultán nem engedi meg Ferencnek a fejedelmi szék elfoglalását. A fejedelmi hatalom elenyészik, a család további tervei is semmivé válnak. Mivel a Rákócziak Sáros vármegye örökös főispánjai, 1666. január 1-jén a 21 éves férfi, ezt a tisztséget megszerzi. Rákóczi Ferenc ugyan vallást váltott, de megmaradt a Habsburg-ház ellenzékét jelentő nemesek között. 1666. március 1-jén Zborón Zrínyi Ilonával kötött házassága is az ellenzéki politikusok találkozója lesz. Az esküvőn Báthory Zsófia nem vesz részt, mert fia meghívja a menyegzőre a protestáns nemeseket is. A Wesselényi-féle összeesküvésbe az apóson, Zrínyi Péter horvát bánon kívül bekapcsolódik Nádasdy Ferenc országbíró és Apafi Mihály erdélyi fejedelem is. Ám a török ebbe nem egyezik bele, így 1669-ben I. Rákóczi Ferenchez fordulnak, aki többek között kötelezi magát, visszaadja a protestáns egyházak javadalmait és megszünteti az üldözésüket.
Márki Sándor tényszerűen szól Rákóczi utazás közben történt születéséről. Várkonyi Ágnes Köpeczi Bélával közösen írt Rákóczi-életrajzában már a születés körüli események vizsgálatára is kitér, s a kuruc támadásokkal hozza összefüggésbe I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona menekülését: "1676 márciusában felkelő csapatok veszik körül Ónodot, Szatmárt és Kállót, s valószínű, hogy emiatt indult I. Rákóczi Ferenc feleségével Sárospatakról Munkácsra, de mindjárt meg kellett szállniuk a közeli Borsiban. Itt, a bodrogközi falu emeletes öreg kastélyában látta meg fiuk a napvilágot. " Időközben néhány olyan adat vált ismertté, amelyek szerint I. Rákóczi Ferenc, sőt édesanyja, Báthory Zsófia is már 1675 végén Borsiban tartózkodott. Sípos Ferenc Rákóczi gyermekkoráról írott tanulmányában felfigyelt az ellentmondásra. Tanulmányának megjelenése után is gyűjtötte a témára vonatkozó adatokat, melyeket megosztva Mészáros Kálmánnal utóbbi írta a fentebb bőségesen idézett tanulmányt e témában. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának egyre bővülő adatbázisa igazolja, hogy I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia 1675 utolsó és 1676 első hónapjaiban Borsiban tartózkodott.
Külön érdekesség, hogy a korszak mindkét fennmaradt keresztelői prédikációját Keresztúri Pál mondta el. Miért éppen ő? A választás kézenfekvő, hiszen Keresztúri ekkor II. Rákóczi György udvari papja volt, ugyanakkor nevelői munkája miatt kitüntetett szerepet játszott a fejedelmi család életében, amely ekkoriban a harmincéves háború árnyékában 1645. február 24-én született első unoka hírére az éppen hadakozó I. Rákóczi György elrendelte az örvendetes esemény megünneplését, s egyúttal rendelkezett a keresztelő idejéről és a gyermek nevéről is: "Méltó azért […] mindenütt az országban in publico loco tegyetek az úr istennek hálaadást és dicséretet… […. ] "Keresztelésének idejét akkorra kell halasztani, mikorra az leányunk is felkel, kiről még azután tudósíthatunk, s neve is az mi akaratunkból vagy Ferencz, avagy Sigmond leszen. Mikorra leszen penig rendelve az hálaadásoknak napja, minket is idején tudósítsatok róla. " I. Rákóczi György II. Rákóczi Györgynek, Bártfa 1645. március 1. A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése: I. Rákóczy György, II.
Ezzel a nem éppen dicső epizóddal, I. Rákóczi Ferenc politikai pályafutása befejeződik. A család Borsiban, a Rákócziak legkorszerűbb várkastélyában várja a nagy esemény bekövetkeztét. Majd az édesapa fellovagol Zboróra és ott éri mindössze 31 évesen a halál. Hogy ez rejtett szervi rendellenességnek köszönhető, vagy merénylet áldozata lett, nem tudjuk. Zrínyi Ilonának el kell temetnie férjét. A kor szokása szerint, általában hosszú temetési előkészületeket tesznek. Ezeket a kurucok betörései és Felső-Magyarország császári főparancsnokának félelmei alaposan megnyújtják. Zrínyi Ilona, aki férje nevében átveszi Sáros irányítását, fia nevében fegyverbe szólítja a vármegye nemességét, mert az országban anarchia uralkodik, a császáriak üldözik és karóztatják a kurucokat, a másik fél ugyanezt teszi. Egyik fél sem jobb a másiknál. A temetés megrendezése sok munkát ad Károlyi Lászlónak, Kapy Gábornak, Péchy Ádámnak és Gábornak, valamint Hidy Györgynek, a fejedelmi jószágok kormányzójának. Az elhunytat ünnepélyes körülmények között, méltóságához, rangjához, gazdagságához méltóan kell eltemetni.
I. Rákóczi Ferenc 1645-ben született Gyulafehérváron, apja II. Rákóczi György fejedelem, akinek utódjául választották 1652-ben szülővárosában, de trónra már nem lépett. A pataki vár 1616-ban jutott a Rákócziak kezére I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokaként. A birtokbavétel után nem sokkal megkezdődtek a sárospataki reneszánsz várkastély átépítésének munkálatai; a vár megerősítése, valamint a falakon belül fejedelmi palota építése. Ezért is utal a kép felirata az ábrázoltra, mint alapítóra. 1643-ban épült a feleségéről elnevezett Lorántffy-szárny, és két évvel később pedig a Vöröstornyot a palotával összekötő híres szépségű loggia. Rákóczi Ferenc 1666-ban vette feleségül Zrínyi Ilonát és négy gyermekük született (György, Julianna, Borbála, Ferenc). Ez év januárjában lett Sáros vármegye örökös főispánja. A Wesselényi-összeesküvés részeseként, az 1670-es tiszavidéki felkelés leveretése után anyja, Báthory Zsófia és a jezsuiták közbenjárására, súlyos váltságdíj kifizetése után menekülhetett meg a büntetéstől.
II. Rákóczi Ferenc visszaemlékezéseiben képmutatónak ábrázolta mostohaapját, aki szerinte csak anyja vagyonára vágyott. Thököly értékes győzelme 1685 végén a kegyetlenkedéseiről hírhedt Antonio Caraffa, akit a következő évben a felső-magyarországi hadak császári parancsnokává neveztek ki, már Munkácsot ostromolta. Zrínyi Ilona két gyermekével a várban tartózkodott, és jó két évig sikeresen tartották az erődöt. Miután hírét vették, hogy a császáriak Budát is visszafoglalták a töröktől (1686. szeptember 2. ), helyzetük tarthatatlanná vált. Végül megadták magukat, de Zrínyi Ilona még itt is olyan feltételeket tudott kiharcolni, hogy a vár védőinek ne essen bántódásuk, és hogy gyerekei megtarthassák a Rákóczi-vagyont. Mindannyian Bécsbe mentek, és bár ez a feltételek egyikének megszegése volt, gyerekeit elvették tőle. Lánya az Orsolya-rend iskolájába került, Ferenc a jezsuitákhoz (apjuk, I. Rákóczi Ferenc még halála előtt Lipót király és császár védelmébe ajánlotta őket). Zrínyi Ilona ekkor látta utoljára a gyerekeit, és jó eséllyel hihette azt, hogy második férjét is (Thököly közben IV.
Feketeruhás ifjak viszik a díszlobogót s az elhunyt kardját, hogy azokat a sírba törjék. Amikor a fekete posztóval bevont jezsuita templomhoz érnek, a koporsót a ravatalra helyezik és a jezsuita Kereskényi István gyászbeszéde és Bársony György egri püspök beszentelő szertartása után a fejedelem összetört zászlajával és kardjával együtt a templom sírboltjába helyezik. Másnap tartják az énekes és zenés gyászmisét prédikációval. Egyházi beszédek hangzanak el, búcsúztatók, a kántorok és a diákság énekel. A kripta jelenleg nem látogatható. A csontokat "pajkos" diákok össze-vissza dobálták még a jozefinista időkben. Ott pihen még Báthory Zsófián kívül I. Rákóczi Ferenc leányának, Julianna Borbálának a gyermeke, a kis Aspremont János gróf. A szentély északi falán látható a fejedelem epitáfiuma, mely egy darab hársfából készült. Tetején a fejedelem koronás alakja, belső mezején a Rákócziak ezüstcímere, körülötte latin felirat. Magyarul: "Rákóczi Ferenc úr Őfelsége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi Részek [Partium] ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, stb.