Mivel vágjak neki? Kerékpártúrához legérdemesebb trekking kerékpárt választani, illetve cross terkkinget, ha nehezebb terepre készülünk. Mindkét típus kényelmes ülőhelyzetet biztosít, így hosszabb távokra is nyugodtan tervezhetünk velük. Ahhoz, hogy ne csak kényelmes, hanem nyugodt utunk legyen, érdemes odafigyelni a felszereltségükre is. A trekkingek általában újonnan is jól felszereltek: minden olyan megtalálható rajtuk, mely a KRESZ szerint kötelező. Ha cross trekking mellett tesszük le a voksunkat, akkor viszont ezeket az alkatrészeket nekünk kell pótolnunk. Montival csak rövidtávra A mountain bike talán mindmáig a legelterjedtebb kerékpártípus, sokan ilyet tartanak "rohangászós" cangának is. Hosszabb túrára viszont nem kifejezetten ajánlott, mert mind az üléspozíció, mind az áttétek hegymenethez optimálisak rajta. Hosszabb úton, sík terepen ráadásul még a vastag gumik is akadályoznak a gyors és könnyű tekerésben. A KRESZ által előírt kötelező kerékpár tartozékok A kerékpárok sporteszközök, amikor megvesszük őket.
Országúton a kevésbé forgalmas utakat válasszuk és ez a igaz a kerékpárútra is, mert sajnos nincs veszélyesebb "terep" egy frekventált, gyalogosok által is előszeretettel használt, karókkal, furcsa kanyarokkal tűzdelt kerékpársávnál. Első számú szabály, hogy ne induljunk el komolyabb terepre komolytalan kerékpárral. Bárhogy is szeretnénk együtt menni valahová egy társasággal, vagy bármennyire is úgy gondoljuk, ez csak egy kihívás, amit könnyedén teljesítünk, ha túlvállaljuk magunkat, nem csak nekünk lesz kínszenvedés a túra, hanem a társaság szórakozását is elronthatjuk, mégha nem is fognak otthagyni az erdő közepén. Ugyanez igaz fordított esetben is, aktív kerékpárosként nehezen lehet magunkat jól érezni abszolút kezdők között. Jó kerékpározást kívánok! Ui. : Természetesen az idén folytatjuk a hagyományt és mi is fogunk több túrát, programot szervezni, ezekről teljes tájékoztatást adunk az oldalon!
Mesés az, ahogy lábaink alatt, szemünk előtt elterül a Zemplén, mint kecses dáma, aki a szalonból haza érve a dzsentri ágyában elterül és hívogatóan pillant rá. Mikor beértünk Vágáshutára, azért mindannyian összenéztünk a templom előtt, ki lesz az, aki elsőnek fordul neki a "falnak"… Vigyorogtunk is rajta, ahogy tinédzser mosollyal néztünk egymásra. Aztán Dani volt ki megmondta, hogy ne legyünk puliszkák kenjük el a száját a hegynek Olyan jó érzés az, amikor már az első száz méteren kistányér küllőn fut a lánc, és tudod, jön itt még kutyára kamion Haladunk felfelé egyenletesen, mint szerencsétlen kisvasút és mindenki dízelesen alacsony fordulaton, de annál nagyobb nyomatékból forgatja a pedálokat. A helyiekben olyan imádni való az, hogy sok esetben csak húzgálnák a szájukat a népek, de itt nem! Itt tudják, hogy aki felmerészkedik oda az ember a talpán… izé… kerekén. Bácsika kedélyesen szurkolt és ebben a pillanatban mind azt éreztük, hogy mi vagyunk Contador, Quintana vagy épp Nibali. Elmondhatatlan, mennyit tesz hozzá a kedvünkhöz egy-egy ilyen pozitív mentalitás.
A hat óra viszont felosztható akár egy óra tekerésre, két óra bámészkodásra, evésre, beszélgetésre, még egy óra tekerésre és így tovább. Ha autóval közelítjük meg kiindulópontot, nagyjából két óra vezetés körül van az a határ, ami még nem fárasztó a túrával együtt, mivel haza is kell érni. Ezeket az időkorlátokat nem nagyon érdemes túllépni, mert akkor már nem a hét fáradalmait pihenjük ki a hétvégén, hanem hétfőn, a munkahelyen kell majd kipihenni a hétvégi túrát. Ha messzebbre megyünk, vagy egyszerűen úgy tartja kedvünk, érdemes a hosszú hétvégére variációt választani. Ne elégedjünk meg a "fapados" körülményekkel, gondoskodjunk minél "civilizáltabb szállásról, mert ha nem így teszünk, könnyen előfordulhat, hogy pihenés helyett csak bosszankodni fogunk. Például a túra során könnyen elázhatunk, sárosak leszünk, szóval nem árt, ha gondoskodni tudunk a gyors felfrissülésről. Egy kerékpártúrát kipihenten érdemes kezdeni, fontos a normális étkezés és a túra befejeztével sem árt, ha kényeztetjük magunkat olyan földi javakkal, melyekkel a hétköznapok során csak ritkán.
Kétkeréken gurulni igazán élvezetes élmény. Friss levegő, sebesség, mozgás. Ezeket a kifejezéseket bátran társíthatjuk az országúti kerékpározáshoz, hiszen szorosan kapcsolódnak hozzá. Amikor nemcsak egy rövidebb városi tekerés a célunk, akkor nagyon fontos, hogy a kétkerekű könnyű legyen és gyorsan el lehessen érni vele a megfelelő sebességet. Ez esetben egy minőségi alapanyagokból, alkatrészekből készített országúti kerékpár lesz az ideális választás számunkra. Az országúti kerékpározás története Az országúti kerékpárt más néven versenykerékpárnak hívjuk. Az összes többi biciklitípussal egybe véve, ezeknek a bringáknak van a legnagyobb múltjuk. Az országutakon rendezett kerékpárversenyek a 19. században váltak népszerűvé. Főleg az európai országokban rendeztek ilyen eseményeket. A legnagyobb futamokat még ma is Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, a Benelux államokban és Németországban tartják. A versenybicikliket az Union Cycliste Internationale (UCI) előírásai alapján tervezik meg.
Az útvonal: Magyarország (BP), Bécs, Zürich, Genf, Párizs, Amszterdam (és ha idő/pénz szűkében leszek, akkor onnan vonattal haza (annyit hagynék vészhelyzet esetére)), München és BP. - Még Velencét beleveszem, ha csak Amszterdamig vás: vadkemping lenne, ami sajnos több országban nem megengedett (pl Belgium). Svájcban megengedett azt tudom, Ausztriában sem szólnak érte víz mellett, ha csak 1 estére alszok ott és eltakarítok magam után. Sajnos Németországot és Franciaországot nem tudom, Hollandiában bérelnék szállást. Evés, ivás: boltban vennék egy-két napi ellátást. Eddig úgy van, hogy egyedül megyek, de próbálok szerezni embereket, még ha csak kis részre becsatlakoznának is. Autós kíséret nincs, de ha baj van, akkor tudnak jönni értem/értünk, ha nem rokonok, akkor szülők ismerősei. Műszaki hibára annyira leszek felkészülve, hogy viszek magammal 2db kereket, pótgumikat, nyilván pumpát, meg előtte defektgátló folyadékkal is ellátom az abroncsokat, szerszámokat is viszek, szerelni tudok.