Ahogy a laudációban elhangzott, az ideggyógyász professzor a rendszerváltást követően, a kilencvenes évek elején elindítója, szellemi atyja és személyes kezdeményezője volt a Nemzeti Stroke Programnak, amelynek keretében rövidesen jól felszerelt 30 stroke központ kezdte el működését országszerte, Európában is egyedülálló módon. Mind a mai napig ez az ellátórendszer a hazai stroke ellátás gerince. A stroke központok munkájának eredményességét a stroke-halálozás csökkenése és klinikai vizsgálatok egyaránt alátámasztják. Kutatóként 382 közleményének összesített impakt faktora több mint 300, citációs indexe 2571, oktatói munkája eredményeként 24 tanítványa szerzett PhD fokozatot. Számos kitüntetése között például megtalálható a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának Kiváló Oktatója díja, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje, a Batthyány Strattmann László díj és a Semmelweis Ignác díj. "Rendkívül jól esik ez a kitüntetés – mondta Nagy Zoltán a díjátadó kapcsán. - Különösen azért, mert a saját kollégáim ítélték oda nekem. "
Az egyiptomiak hite szerint addig él valaki amíg hangosan vagy csendben kimondják a nevét, ameddig emlékszünk rá, mert addig a szívünkben él. 2008. 04 211 Nem szeretnék belekotyogni, de szvsz mindenkinek joga van leírni a véleményét. Neked éppúgy a pozitív tapasztalataidat, mint másnak a negatívat. Értelmes ember pedig képes elfogadni, hogy az általa tapasztaltak nem feltétlen érvényesek másokra is. A másik amit szerintem erősen keversz ennél a kérdésnél, az a szakmai tudás, valamint az emberi természet és emberi hozzáállás. Én nem ismerem az említett orvosokat, de amit ti itt leírtatok, annak alapján semmi olyat nem látok, ami feltétlen kizárná egymást, vagy ellentmondásos lenne. Az, hogy valaki szakmailag kiváló, még nem jelenti azt, hogy emberileg is az. A sok szép cím, és papír szintén jó dolog. A megbecsüléshez önmagában kevés. Tudod, sok embernek van pl. legmagasabb fokú zenei képzettségről papírja, és mégis, csak nagyon kevés képes közülük olyan művet komponálni, ami igazán nagy hatással van az emberekre, az emberiségre.
CÉL: Gyors, műtét közben eredményt adó ACTH mérési módszer bevezetése az intraoperatív hormon tartalom változásainak követésére, a daganat intrahypophyseális oldaliságának és az eltávolítás radikalitásának megállapítására. A rapid és standard meghatározási módszerek párhuzamos alkalmazásával értékelni a rapid módszert. MÓDSZER: Rapid ICMA: az inkubációs időt 10 percre csökkentettük, 37 fokon rázóblokk termosztátban (140 ciklus /min). A perifériás szérum ACTH koncentráció változásainak mérése a műtét 10 stádiumában. A sinus cavernosus direkt punctiojával nyert vér ACTH koncentráció mérése a műtét különböző fázisaiban. Hét betegnél, a műtét különböző fázisaiban, rapid módszerrel mért plazma ACTH koncentráció változások görbéi a kiindulási alap (a premedikáció előtti érték) százalékában kifejezve. (1-premedikáció előtt, 2-premedikáció után, 3-intubáció után, 4-a sphenoid feltárásakor, 5-a jobb sinus cavernosus punkciója idején, 6-a bal sinus cavernosus punkciója idején, 7-a daganat eltávolítása után, 8-a zárás után, 9-a befejezés után 2 órával, 10-következő napon 8 órakor) Rapid és standard módszerekkel mért plazma ACTH koncentrációk korrelációja (p<0, 05; r =0, 71) Intraoperatív ACTH koncentrációk a jobb és a bal sinus cavernosusból vett vérmintákban a tumor eltávolítás előtt és a tumor eltávolítás után.
Diagnózis Klinikai kép Labor: GH 1, 0 ng/ml felett OGTT után Emelkedett IGF-1 A residuális hyp. funkció értékelése (T- 4, TSH, PRL, LH, FSH, ACTH, testosteron, estradiol) GH TERMELŐ ADENÓMA GYERMEKKORBAN GIGANTIZMUST OKOZ. 4 ÉVES ÁTLAGOS TEST ALAKAT ÉS ADENÓMÁS BETEG. Az akromegália sebészi kezelésének céljai A kompressziós tünetek (látópályasérülés! ), a térszükítő jelleg megszüntetése / megelőzése A FOKOZOTT GH/IGF-I szekréció CSÖKKENTÉSE/MEGSZÜNTETÉSE, A hypophysis működésének megtartása/javítása A perzisztáló adenóma prognózisa (J. Hardy anyaga 1970-1999 között, 223/103) C. Beauregard, Clin Endocrinology (2003). 58, 86-91 A Cushing-kór A betegség incidenciájáról kevés pontos felmérés áll rendelkezésünkre, ezek alapján a Cushing szindróma incidenciáját 2. 5/millió/év, ezen belül a Cushing kór incidenciáját 1, 2-2, 4/millió/év-re becsülhetjük A Cushing-kór egyike az életkilátásokat leginkább veszélyeztető endokrinológiai megbetegedéseknek. Harvey Cushing feljegyzései szerint a kezeletlen Cushing kóros betegeknek a diagnózis felállításától számított átlagos túlélési ideje 4.
7 év volt. Plotz 1952-ben a kezeletlen Cushing kóros betegek 5 éves túlélését 50%-osnak találta. Lindholm J, Juul S, Jorgensen JO, Astrup J, Bjerre P, Feldt-Rasmussen U, Hagen C, Jorgensen J, Kosteljanetz M, Kristensen L, Laurberg P, Schmidt K, Weeke J: Incidence and late prognosis of cushing's syndrome: a population-based study. J Clin Endocrinol Metab 2001; 86: 117-123. Etxabe J, Vazquez JA: Morbidity and mortality in Cushing's disease: an epidemiological approach. Clin Endocrinol (Oxf) 1994; 40: 479-484. Hammer GD, Tyrrell JB, Lamborn KR, Applebury CB, Hannegan ET, Bell S, Rahl R, Lu A, Wilson CB: Transsphenoidal microsurgery for Cushing's disease: initial outcome and long-term results. J Clin Endocrinol Metab 2004; 89: 63486357. DR. HARVEY WILLIAMS CUSHING (1869-1939) Született: 1869 április 8. Cleveland, Ohio Meghalt: 1939 október 8. New Haven Leghíresebb klinikai publikációi: A ganglion trigeminale roncsolása (1900), Infiltratív analgesia (1902), A hypophysis funkciója (1910), Experimentális hypophysis rezekció (1910), Bevezetés az elektrokoagulációba (1928), A hypophysis basophil adenomái (1932) A Sir William Osler élete című könyvéért Pulitzer díjat nyert 1925- ben A Cushing kór kezelése A Cushing kór kezelésére leggyakrabban alkalmazott kezelési mód az 1980-as évek végéig a bilateralis adrenalectomia és a hypophysis besugárzás kombinációja volt.
Dr. Czirják Gábor Egyetemi docens, Élettani Intézet, Semmelweis Egyetem A Magyar Élettani Társaság titkára (2006-2018) 1973-ban születtem Budapesten. Szüleim: dr. Czirják Sándor idegsebész és Kádár Irén vegyészmérnök. Zugló kertvárosi részén (XIV. ker. ) nőttem fel, a nyarakat többnyire, bár nem kizárólag Nyírtasson töltöttem a nagyszüleimnél. Az általános iskola alsó tagozatában a területileg illetékes Kun Béla (ma Kaffka Margit) iskolába jártam, ezt követően kerültem a Fővárosi Fazekas Mihály általános iskolába. Innen felvételiztem a Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium speciális matematika tantervű (C) osztályába. A Fazekasban töltött évek és tanulmányok meghatározták későbbi pályám és gondolkodásom. 1998-ban végeztem a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán (summa cum laude). Másodévben tetszettek az élettan és biokémia tantárgyak és a félévi élettan vizsgán Prof. Spät András meghívott tudományos diákköri (TDK) hallgatónak az intézetébe, azzal a kikötéssel, hogy év végétől jöhetek akkor, ha átmentem a szigorlaton 🙂 Ezzel megelőzte Mandl József professzort, aki biokémia szigorlaton invitált TDK-ra, amikor már elköteleződtem az élettan irányába.
Hypophysis adenoma sebészi kezelése. Dr. Czirják Sándor, MTA doktora, SE c. Egyetemi Tanár, OITI. HYPOTHALAMUS-HYPOPHYSIS RÉGIÓ DAGANATAI: KÓRLEFOLYÁS KCIONÁLIS ZAVAROK TÁPLÁLÉK- ÉS FOLYADÉKFELVÉTEL NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS SEXUÁLIS ÉS REPRODUKTIV AKTIVITÁS VISELKEDÉS ZAVAROK AUTONOM ÉS VEGETATIV ZAVAROK 2. CHIASMA ÉS NERVUS OPTICUS LÉZIÓ 3. INTRACRANIÁLIS NYOMÁSFOKOZÓDÁS (CSF KERINGÉSI ZAVAR) 4. BETEG HALÁLA HYPOPHYSIS ADENOMA TUMOR: AUTONOM, IRREVERSIBILIS, MONOCLONALIS SEJT-PROLIFERÁCIÓ GYAKORISÁG: ÖSSZES INTRACRANIÁLIS TUMOR 10%-A ÁLTALÁNOS POPULÁCIÓBAN ELŐFORDULÁS 1-25%! ETIOLOGIA:?? HYPOTHALAMUS HYPOPHYSIS - PERIFÉRIÁS ENDOKRIN MIRIGY MULTIFACTORIÁLIS A hypophysis adenómák HÁROM NEGYEDE lassan növekvő benignus daganat. tokon belül növekednek, többségük gyógyítható műtéttel és/vagy gyógyszeresen. Az adenómák kb. egy NEGYEDE (mérettől függő arányban) invazív módon növekszik, agresszív módon viselkedik, a radikális eltávolíthatósága kérdésessé válik, prognózisa kiszámíthatatlan Ellentmondás: benignus szövettani eredménymegállíthatatlan recidíva megjelenése.
MeghatározásAz oldal a sebészetek (plasztikai is), kórházak, rendelőintézetek, klinikák oldalait foglalja össze, továbbá a sebészethez kapcsolódó cikkek, tudnivalók linkjeit mutatja glalj Orvost Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link:Hibás URL:Hibás link doboza:IdegsebészetNév:E-mail cím:Megjegyzés:Biztonsági kód:Mégsem Elküldés
A vizsgálat módszere – A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó osztályán megjelent 879, szédülést panaszoló beteghez juttattuk el kérdőívünket. A vizsgálat alanyai – A kitöltött kérdőíveket 308 betegtől (110 férfi, 198 nő, átlagéletkor 61, 8 ± 12, 31 SD) kaptuk vissza, ezeket elemzésnek vetettük alá. Eredmények – A sürgősségi diagnózisok megoszlása a következőképpen alakult: centrális eredetű (n = 71), szédülékenység (n = 64) és BPPV (n = 51) voltak a leggyakoribb diagnózisok. A végleges diagnózis tisztázásáig eltelt idő leggyakrabban napokat (28, 8%), illetve heteket (24, 2%) igényelt, kiemelendő azonban, hogy 24, 02%-ban végleges diagnózis sosem született. A sürgősségi és a végleges diagnózis között csupán 80 beteg esetén (25, 8%) volt egyezés, amelyet alátámaszt a kvalitatív statisztikai elemzés (Cohen-féle Kappa-teszt) eredménye (κ = 0, 560), moderált összefüggést indikálva. Megbeszélés – A sürgősségi osztályon felállított diagnózis és a későbbi kivizsgálás eredménye közötti korreláció alacsony, de az eredmények a nemzetközi irodalomban is hasonlónak mondhatók.