Ezeken is születtek nagy magyar női sikerek, legfeljebb nem tudunk róluk. Ez Nyugat-Európában nem történhetne meg. Ott a nők tudatosabban törekednek arra, hogy az élet minden területén bizonyítsanak, és ezt társadalmi szinten el is ismertessék. És a társadalom is nyitottabb ezekre a teljesítményekre. Címkék: nlcafevideo
Bátorság kell ahhoz, hogy a farsangról a táskánkban maradt álarcot felvegyük a villamoson, majd abban töltsük az egész napot, úgy menjünk a boltba, a bankba, majd a nap végén a kocsmába. Erzsébet megtette, és nemcsak magának szerzett pár derűs órát, hanem mindazoknak, akikkel találkozott. Úgy véli, néha mindnyájunknak fel kellene tennünk egy ilyen álarcot. Erzsébet nem először látogatott el városunkba, egyszer már járt a Siker Könyvtárban. Akkor az időről beszélt, s most is fenntartja azt a véleményét, hogy mennyire hamis az a mondás, hogy az idő pénz. Az időt lehet mérni, az igaz, de semmiképpen sem pénzzel. Mennyire időálló a tibeti mondás: "Addig nem megyek tovább, amíg a lelkem utol nem éri a testemet. " Léteznek olyan emberek, akik képesek megteremteni a saját belső szabadságukat, és bárhol vannak, szabadnak érzik magukat. Erzsébet a férjét említette példaként, aki még az ágyban fekve is a szabadságot tapasztalta. Sokat játszottak a férjével, néha nem sikerült az igyekezet, mert mondjuk a hajnali kuglófsütés közben beállt Erzsébet dereka, de az emlékek örökre megmaradnak.
Bármilyen életkorban játszhatunk, még a komoly problémák esetén is jó, ha képesek vagyunk pár lépést hátrálni, és egy kicsit játékosabban szemlélődni. Erzsébet apró történésekről mesélt nekünk, hétköznapi emberekről, saját magáról, mégis valamennyiben ott volt egyfajta felemelő érzés, hogy igen, az életnek van értelme, a legkisebb dologban is megtaláljuk a szépséget. Mert mi mással lehetne leszerelni egy dühösen kiabáló főnököt, minthogy kérünk egy falatot a kenyeréből, a buszon kellemetlenkedőt veszekedés helyett egy odamordulással is lecsillapíthatjuk, s ha késik a vonat, mivel mással tölthetnénk jobban az időt, mint az utastársainkkal való kedélyes iszogatással. Lázár Kati egyszer azt mondta, vagy igazad van, vagy boldog vagy. A közönség mély egyetértéssel fogadta ezt a kijelentést. Szükség van tehát a hétköznapi történeteinkre, ettől gyarapszik az ember. A szereplők, a szituációk, melyekről hallottunk, bárkivel bárhol behelyettesíthetők. Az életünket többnyire szigorú szabályok irányítják, a játékban éppen az a nagyszerű, hogy kiléphetünk belőle.